Nyílt levél a székely szabadság napjára

„Élni szabadságban, vagy azért meghalni merészen…”
(Jókai Mór)

Kedves Honfitársaink!

Március 10. a Székely Szabadság Napja! Mi, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségének vezetősége és tagsága lélekben együtt vonulunk a valamikor székelyföldi főváros utcáin hömpölygő magyarokkal, fejet hajtva a kommunizmus áldozatainak emléke előtt épp úgy, mint az 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten kivégzett Bágyi Török János, Martonosi Gálfi Mihály és Nagyváradi Horváth Károly, valamint az április 19-én Sepsiszentgyörgyön kivégzett Bartalis István és Váradi József székely vértanúk emléke előtt. És tisztelettel gondolunk sokat szenvedett papjainkra, köztük áldott emlékű Márton Áronra és Mindszenty József bíborosra, akik Isten segítségével vívták emberfeletti harcukat, példát mutatva az utókornak bátorságból és hűségből, hogy a nemzeti kisebbségbe kényszerített magyarságnak emberhez méltó élete és szabadsága legyen. Ugyanakkor kegyelettel készülünk az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának a megünneplésére is, hiszen nemzeti történelmünk e dicsőséges fejezete nyitotta meg a kommunizmus összeomlása felé vezető utat.

Ma az összmagyarság számára a Székely Szabadság Napja nemcsak a közös emlékezés napja, hanem az összetartozásé is kell hogy legyen.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetségének tagjai, függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence melyik sarkában ringatták bölcsőjüket, egységesen fejezik ki a nemzeti önrendelkezés, a Székelyföld területi autonómiája melletti kiállásukat.

Közösen hassunk oda, hogy a marosvásárhelyi, a hajdani Postaréten lévő emékoszlopon olvasható Jókai Mór-idézet – a „törvényes, szabad és független, nemzeti állás” -, azaz a Székelyföld területi autonómiája valósággá váljék! Hassunk oda, hogy a huszonegyedik századi Európa szívében ne legyen többé tilos az anyanyelv használata, ne váljék divattá a mesterségesen gerjesztett magyarellenes hangulat, végleg tűnjenek el a koncepciós perek, az etnikai megtorlások!Mert szülőföldet is, Európát is, világot is csak szabadon, békésen, demokratikus keretek között tud védeni, építeni minden ember! A törvényes, szabad és független nemzeti jogálláshoz mindenkinek joga van, ezért tegyük együtt Jókai Mór szavait a székely autonómia-küzdelem jelmondatává!

A Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasai Kanadában

Magyarország 16 ösztöndíjast küldött a 2015-2016-os kanadai tanév idejére Kanadába. Mindannyian nemzeti önérzetű fiatalok, akik anyanyelvünk és szokásaink sorsát a szívükön viselik. Munkájukat tagszervezeteink nevében is köszönjük és értékeljük. Azért, hogy munkásságukba a világ is beleláthasson, létrehoztuk ezt az oldalt ahol saját szavaikkal mutatkozhatnak be.

Magyarország 16 ösztöndíjast küldött a 2015-2016-os kanadai tanév idejére Kanadába. Mindannyian nemzeti önérzetű fiatalok, akik anyanyelvünk és szokásaink sorsát a szívükön viselik. Munkájukat tagszervezeteink nevében is köszönjük és értékeljük. Azért, hogy munkásságukba a világ is beleláthasson, létrehoztuk ezt az oldalt ahol saját szavaikkal mutatkozhatnak be.

Abonyi Nóra

Montréal. Januárban végeztem Szegeden, vizuális és környezetkultúra és mozgókép és médiaismeret tanár szakokon. Nem meglepő, hogy a játszóházak, kreatív foglalkozások állnak a szívem csücskében. Érdekel a művészet, a kreativitás és az emberek. Főleg az utolsó kettő metszete. Meg még ezer más dolog! Általában minden, még az is, ami nem, csak kell valaki, aki jól adja elő.

A célvárosom Montréal, ahol elsősorban a hétvégi magyar iskolák gyerekseregeit tanítom. Ezen kívül egyre több kreatív, tervezéssel kapcsolatos feladattal keresnek fel a magyar szervezetek. A fennmaradó időmet a különböző montreali egyleteknél töltöm, ahol a legváltozatosabb feladatkörökben igyekszem segíteni a mindennapjaikat.

Berki Gergő

Saskatoon és Winnipeg. ​Jelenleg a Hungarian Society of Saskatoon munkáját segítem, tematikus rendezvényeket szervezünk, kerekasztal beszélgetéseket tartunk, ezen kívül mentorommal beindítottam a magyar iskolát, ahol 4-13 éves gyerekeknek tanítunk magyar nyelvet. A későbbiek folyamán Winnipegben fogok tevékenykedni.

Fózer Dóra

Calgary. ​Alföldi, síksági leányként Calgaryban, a hegyek lábánál teljesítek szolgálatot, mint KCSP ösztöndíjas. Fogadószervezetem a Calgaryi Magyar Kultúregyesület, mentorom az egyesület kultúráért felelős alelnöke, Szabó László. A Kultúregyesületben a havonta megrendezett zenés táncos esteken, a vendég művészek koncertjein, fellépésein, a nemzeti ünnepeink megemlékezésein közreműködök, hol, mint bemondó, valamikor, mint fellépő, előadó, vagy éppen riporter, illetve a sok szép és értékes könyvvel büszkélkedő könyvtár rendbetételét, Mikes programba bekapcsolását kaptam feladatul.

Ám Calgary a Kultúregyesület mellett más különböző magyar közösségekben is bővelkedik, akikhez mentorom közreműködésével el is jutottam.

A Szent Erzsébet római katolikus templom ad helyet Nyugat-Kanada legnagyobb cserkészcsapatainak a 73. számú Patrona Hungarie leánycserkészcsapatnak és a 74. számú Kapisztrán Szent János cserkészcsapatnak. A kiscserkész raj ebben a tanévben nagymértékben kibővült: 21 gyermek kezdte el idén a cserkészévet. Ezek közül a legkisebbeknek (4-5 évesek) én lettem az őrsvezetője. Minden hétfőn kézműveskedünk valamit, magyarul beszélgetünk a családunkról, a természetről, énekelünk, rajzolunk, és persze sokat játszunk. A kiscserkész rajnak gyakran szervezek báb előadásokat és a foglalkozás végén lévő énektanítást is sokszor megkapom feladatul. Nemzeti és egyházi ünnepeink műsorának kitalálását és megtanítását is elvállaltam (pl. 56-os megemlékezés, betlehemezés). A 2016-os vezetőképző táborra való felszülés már most elkezdődött. Az őrsvezetőknek szóló, magyarságismereti vizsgára felkészítő tanfolyam vezetésére kértek meg a cserkészcsapatok vezetői. Májusig kéthetente pénteken gyűlünk össze és végigvesszük a vizsgán előforduló összes témakört. Ezeken kívül a csapat gyakran segít a katolikus templom különböző rendezvényein, amiken én is a cserkészegyenruhámban veszem ki a részem a feladatokból.

Szintén a katolikus templomban a vasárnap délelőtti szentmiséken énekszolgálatot vállaltam, mert abból eddig hiány volt. Szeptember végén elindítottam egy egyházi kórust, akikkel egyszerű két-három szólamos műveket, illetve kánonokat tanulunk hetente egyszer, leginkább ünnepi alkalmakra (advent, karácsony, húsvét, pünkösd). A calgary-i magyar református templomban működik a Bethlen Történelmi Társaság mely 2001 óta a magyar nyelvű oktatás fő támogatója. A Bethlen Gábor Magyar Nyelviskola idén is megnyitotta kapuit vasárnaponként az érdeklődő kicsik és nagyok előtt. Bezdek Éva iskolavezető munkatársának fogadott, így a majdnem 30 iskolás gyermeket életkor szerint két csoportra tudtuk bontani. Az iskolaidő első felében, míg Éva a kicsikkel tanul, én a legnagyobb gyermekekkel (12-13) külön foglalkozom. Az iskola ünnepségéken való műsorainak kitalálásában, megtanításában is közreműködök, legyen az nemzeti, gyülekezeti, karácsonyi vagy anyák napi ünnep.

Ebben a közösségben ezen kívül a református lelkész úr és felesége által rendezett érdekes és tartalmas gyülekezeti programokba is szívesen bekapcsolódok kérés esetén hangszeres szolgálattal, gyermekprogramokon való segédkezéssel.

A magyar néptánc kedvelők sem unatkoznak Calgaryban. A Bartók gyermek néptáncegyüttesben több mint 30 gyermek táncol, a próbájuk vasárnap 15.00 és 17.30 között zajlik. A Vadrózsa együttes pedig a felnőtt néptáncosokat gyűjti magába, akiknek hetente kétszer van próbájuk. Mindkét együttes életébe bekapcsolódtam, a tánctanárok munkáját segítem, népdalokat tanítok, a helyes kiejtés gyakorlásával (a felnőtt csoportban sok a magyarul nem beszélő), megtanultam a koreográfiáikat és fellépésekre járok velük, a gyerekekkel népi játékokat játszok, illetve, ha hiányzik valaki, beugrok pótembernek a táncba, akár a 4 évesek mellé is.

Calgaryban már évek óta heti kétszer a tévében magyar műsor is van, a címe: Hírmondó. Kedves Csaba a szerkesztője és egyszemélyes műsorvezetője. Elfoglalt ember lévén, a segítségemet kérte: ittlétem alatt legyek én a bemondó. Így minden vasárnap a gyermek néptánc és a felnőtt csoport próbája közötti egy órában felvesszük a következő heti adást.

Szabad napjaimon a calgary-i magyar ifjúság életébe kapcsolódok bele, a cserkészvezetőkkel társasjátékos-beszélgetős esteket rendezünk, a néptáncegyüttesek tanárával, Vass Gáborral új táncokat tanulunk magunk és mások épülésére, a 2016-os Nyugat-Kanadai Néptánc Fesztivál előkészületeit segítem és furulyát tanítok pár lelkes érdeklődőnek.

Egy szó, mint száz, ebben a városban pezseg a magyar élet, amibe nagy lendülettel és izgalommal belekapcsolódtam, a közösségek pedig nagy-nagy szeretettel fogadtak. Gazdagok a mindennapjaim, itt nem lehet unatkozni! 🙂

Kismődi Balázs

Toronto. A Körösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként Torontóban az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus plébánián tevékenykedem.

A plébánia több csoportnak ad otthont és az épületegyüttesben kap helyet a Szent Erzsébet Magyar Iskola is.

Az irodai segédkezésen túl a plébánián megrendezésre kerülő rendszeres események pl. bálok, templombúcsú, bazár stb. szervezésében és lebonyolításában veszem ki a részem, valamint a cserkészcsapattal is együttműködök. Legújabb feladatköröm a most indult főzőklub szervezése.

Kócza Levente

Toronto. Mentorszervezetem a frissen megnyílt torontói Magyar Ház. Az itt adódó feladataimon kívül, a Magyar Ház iskolájában, az Arany János magyar iskolában tartok foglalkozásokat a gyermekeknek. Ösztöndíjas társammal Nevelő Judittal közösen vezetjük a Kodály Ensemble művészeti munkáját is.

Komporday Dóra

Cambridge és Windsor. Az ELTE Tanító és Óvóképző karán végeztem, mint történelem szakos tanító. 3 évet dolgoztam a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban. Idén szeptemberben kezdtem el munkásságomat a Cambridge-i Kossuth Hallban. Mentorom Bíró Ágnes, a ház elnöke. A Kossuth házhoz 4 hónapra osztottak be, majd januártól Windsorban teljesítem szolgálatomat, A Mindszenty Hallban, ahol Veres Zoltán lesz a mentorom majd.

Kovács Kata

Ottawa. Ottawai ösztöndíjasként fő feladataim közé tartozik a helyi magyar iskolában a 10-13 éves korosztály tanítása, a 28-as számú Kölcsey Ferenc Cserkészcsapat Flamingó őrsének vezetése (8-9 éves kiscserkészek), és a különböző ünnepélyek, műsorok összeállításában, betanításában nyújtott segítség. Fogadószervezetem az Ottawai Magyar Ház, ahol igyekszem tőlem telhetően minél több munkában segítséget nyújtani, főként a hirdetőanyagok összeállításában, facebook oldal szerkesztésében, beszámolók írásában, gyermek táncház lebonyolításában. A ottawai rádió magyar nyelvű adása számára alkalmanként összeállítok rövid, népszokásokról szóló anyagokat. Legnagyobb célkitűzésem egy helyi magyarságot érintő kutatás lebonyolítása, amit igyekszem véghezvinni ittlétem ideje alatt.

Losonc Csongor

Toronto és Hamilton. Torontó Szent Erzsébet magyar iskola, Hamilton Arany János magyar iskola.

Nagy Alexandra

Vancouver. Jelenleg Magyar Iskolákban, Cserkészetben, Néptánc csoportban tevékenykedem! A Diaszpóra Tanács kanadai elnöksége oldalát folyamatosan szerkesztem! A Dajka Színház közel 20 eves munkáját dolgozom fel, amiről Facebook-os oldalt is fogok készíteni!

Naszák Szilvia

Kelowna. ​Idén második éve vagyok olyan szerencsés, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program keretein belül Kelownában tölthetem kiküldetésem. Fogadószervezetem idén is az Okanagan-i Magyar-Kanadai Kulturális Egyesület, amely saját Magyar Házzal rendelkezik. Az egyesület kulturális programjainak segítése, szervezése és színesítése mellett, a 2014-ben megkezdett tevékenységeket folytatva, fő munkaköröm a tanítás és a rendezvényszervezés. Kelowna kis közössége nem hasonlítható más nagyvárosokhoz, itt az újrateremtésen van a fő hangsúly, ami a fiatal generációk magyar közösségbe való integrálását jelenti. Idén újraindítottuk a gyermek néptánccsoportot, továbbá hegedű- és népdaloktatás is indult. Három csoportban tanítom a gyermekeket magyar nyelvre és kultúrára, illetve felnőtteknek is tartok magyar mint idegen nyelv órát az ősztől. Célom, hogy hosszútávon biztosítsuk a foglalkozások folytatását, hiszen a nyelv megőrzése a diaszpóra megmaradásának kulcsa. Mindemellett több nagy Nyugat-Kanadát átívelő projekten is dolgozom az egyik a Nyugat-kanadai Magyar Tábor, amely második alkalommal is nagy sikerrel zárult. A tábor célja a legfiatalabb generációk magyar identitásának regionális megerősödése, kulturális és hagyományőrző keretek között. Jelenleg dolgozom régi ötletem megvalósításán, a Nyugat-kanadai Magyar Iskolák Együttműködési Konferenciáján. Mentorommal, dr. Domby Palival, a Magyar Ház elnökével lelkesen dolgozunk a helyi kultúrigény megteremtésén, igyekszünk az egyesület éves programját folyamatosan bővíteni. Csodálatos látni, hogy a gyermekek jól érzik magukat a foglalkozásokon és mind származási nyelvüket, mind magyar identitásukat tekintve hétről-hétre fejlődnek és erősödnek. Hiszen ”Nyelvében él a nemzet.”- hagyta hátra e sort a legnagyobb magyar, s a távoli diaszpórában magyarnak maradni a legkisebb generációnak a legnagyobb kihívás. Hajrá Kelowna, hajrá gyerekek!

Nevelő Judit

TorontoA 2013-as melbourne-i kiküldetésem után 2015-ben a torontói Kodály Ensemble ösztöndíjasa vagyok. Az itt töltött hónapok alatt a táncegyüttes mind a négy csoportjának művészeti vezetését vállaltuk el Kócza Levente ösztöndíjas társammal.

Terveink szerint a korosztályoknak megfelelő táncanyag megtanítása mellett koreográfiákat is készítünk a táncosoknak, melyeket tavasszal egy nagyműsor keretében láthatnak az érdeklődők.

Táncosként a torontói magyar eseményeken gyakran tartunk kisebb vagy nagyobb táncházakat.

A Kodály mellett besegítek az új Magyar Ház munkájába is. Az Arany János Magyar Iskola életébe aktívan bekapcsolódtunk, minden osztálynak tartunk táncos foglalkozásokat.

Okulova Nyina

Toronto. Kárpátalján születtem, de tanulmányaimat már Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán kezdtem meg. 2015. júniusában érkeztem Torontóba a Kőrösi Csoma Sándor Program keretein belül. Fogadószervezetem a Rákóczi Alapítvány, mentorom az Alapítvány elnöke, Ayklerné Papp Zsuzsa. Fő feladataim közé tartozik az Alapítvány napi munkájának a támogatása, programjainak gördülékeny lebonyolítása. Többek között részt vettem a 22. Magyarságismereti Mozgótábor előkészületeiben és utómunkálataiban, az Ösztöndíjprogram, a Kárpátaljai Gyorssegély Program és az Étkeztetési Program adminisztratív munkájának elvégzésében, e mellett egy Magyar-Angol Meetup Csoportot is létrehoztam és jelenleg a már hagyományossá vált Rákóczi Gála Bál szervezésében veszek részt, amelyre 2016. január 16-án kerül sor.

Orosz Mátyás

Toronto​. Idén immár másodszor vehetek részt a Kőrösi Csoma Sándor Programban, 2014-ben Winnipegben, a Manitobai Magyar Kulturális Egyesület, míg idén a Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub ösztöndíjasaként. Idei fogadószervezetem kötelékeibe tartozik Észak-Amerika egyetlen magyar nyelvű havi gyermeklapja, melynek szerkesztése az én feladatom. A szintén unikumnak számító Kalejdoszkóp-Kaleidoscope kétnyelvű irodalmi folyóirat körüli teendőkből is kiveszem a részem. Ezen kívül az egyesület fő profilja irodalmi estek, könyvbemutatók szervezése.

Nyáron egy hónapot tölthettem tavalyi célvárosomban, Winnipegben, ahol részt vehettem a Folkorama fesztiválon, ami a világ legnagyobb és leghosszabb multikulturális rendezvénye. Itt a Hungaria Pavilion kulturális nagykövete és műsorvezetője voltam.

Szeptemberben az a megtiszteltetés ért, hogy Kosáry Jenő halála után átmenetileg a Manitobai Magyar Kulturális Egyesület nemzetközi kapcsolattartója lehettem.

Minden szombatomat a Szent Erzsébet Magyar Iskolában, illetve a Szent Erzsébet Római Katolikus templomban töltöm, előbbinek a nyelvosztályában tanítok, utóbbiban a Baba-mama klub, a 13-15 évesek bérmálkozásra felkészítő tanfolyama, illetve a Torontói Magyar Főzőklub életre hívásában és fenntartásában segítek. Novembertől a Parkdale Collegiate Institute integrációs osztályába járó magyar roma tizenéveseknek tartok futball-edzéseket minden hétfőn.

Az általános feladataimon kívül természetesen – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is legjobb tudásom és képességem szerint igyekszem szolgálni a kanadai magyarságot.

Pintér Zsanett

Torontó. ​Szeptember elsején érkeztem, munkámat a Tokaj Canada-nál kezdtem el. Mentoromat, Balla Sándort segítem abban, hogy a magyar borokat, a Tokaji borvidéket, a Tokaji borokat és a táj történelmét minél szélesebb körben megismerjék itt Kanadában. Feladataim közé tartozik borbemutatók, borvacsorák, borkonferenciák szervezésével kapcsolatos projektek lebonyolítása. Mindemellett a 68 év után megújuló Magyar Élet (Hungarian Life) – A Kanadai Magyarok Lapja c. magazin riportereként tevékenykedem, valamint a lap adminisztratív feladatait is ellátom. Ugyanakkor egyéb felmerülő projektekben is tevékenyen részt vállalok.

Tanczár Gergely

​Edmonton. ​A Debreceni Egyetemen végeztem andragógia, felnőttképzés-szervező szakirányon. Egy évig dolgoztam a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programban tanítóként és programszervezőként. A Kőrösi Csoma Sándor Program előtt a Magyar Cserkészszövetségben dolgoztam pedagógiai fejlesztőként.

Jelenleg Edmontonban vagyok ösztöndíjas. Fogadószervezetem a Katolikus Magyarok Egyesületének kötelékében működő Szent Imre Magyar Iskola és Óvoda, 26. Sz. Prohászka Ottokár Cserkészcsapat illetve a Kálvin Magyar Református Egyház. A magyar iskolában egy angol anyanyelvű csoportot tanítok, a cserkészeknél ideiglenesen csapatvezetéssel foglalkozom (őrsi foglalkozások tervezése és lebonyolítása, csapatprogramok tervezése), a reformátusoknál pedig a gyerek-istentiszteletek koordinálásával, és ha szükséges, levezetésével segédkezem.

Mentoraim Tóth Vörös Patrícia, a Szent Imre Magyar Iskola igazgatónője, és Szenthe Anna, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnök asszonya.

Rövid itt tartózkodásom idejére csatlakoztam a Csárdás Néptáncegyütteshez. Ilyen távolra kellett jönnöm ahhoz, hogy a magyar néptáncot jobban elsajátítsam. Igyekszem segíteni a gyerekcsoport próbáit is.

Fogadószervezeteim mellett igyekszem a többi magyar közösséget is támogatni. Így eddigi munkám során bekapcsolódtam az Edmontoni Magyar Kultúrkör, a Szent Imre Katolikus Magyar Templom és a Corvin Történelmi Társaság tevékenységébe.

Igyekszem magyar cserkészvezetőként a 10 cserkésztörvény szerint végezni a munkám, a 3. cserkésztörvényt előtérbe helyezve: „3. A cserkész ahol tud, segít!” Nagyszerű magyar közösség él Edmontonban, örülök, hogy erre a 9 hónapra tagja lehetek és munkámmal segíthetem őket.

Trosko László

​Vancouver​. Többedik alkalommal járok Kanadában, de először veszek részt a Kőrösi Csoma Sándor Programban. A Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület ösztöndíjasaként tevékenykedem. Fő feladataim a közösségi kommunikáció segítése, az online felületek aktualizálása és fejlesztése, a gasztronómia, néprajz és népművészet kutatása a helyi magyarság környezetében. Ezen feladataim mellett legjobb tudásom szerint igyekszem segíteni az egyházközösségek és a cserkészek rendezvényeinek szervezését és megvalósítását.

Kovács Nóri

November 21-én, szombaton kanadai turnéjának ottawai állomására érkezett Kovács Nóri, „Ami a szívemen…” c. előadásával. A közel három hét alatt nyolc helyszínen sikerült leszervezni a produkciót, …

2015. november 21-én, szombaton kanadai turnéjának ottawai állomására érkezett Kovács Nóri, „Ami a szívemen…” c. előadásával. A közel három hét alatt nyolc helyszínen sikerült leszervezni a produkciót, így nyolc kanadai város magyarságának volt lehetősége gondolatban picit hazarepülni a Kárpát-medencébe és megmerítkezni a hazai népi kultúrában.foto A 90 perces műsorban ízelítőt kaphattunk Nóri teljes repertoárjából: megszólaltak autentikus népdalok, népdalfeldolgozások, saját szerzemények, közben pedig néhány karácsonyi dal erejéig az ünnepekre is készülhettünk. Remekül összeválogatott anyagot hallottunk, az eredeti népi hangzásvilág éppúgy megjelent a dalokban, mint ahogy azok fiatalok számára néha vonzóbb, modern feldolgozásai is. Az énekesnő közvetlenségével hamar megnyerte a nézőket, és amellett, hogy mesélt gyűjtőútjairól, munkásságáról, közös éneklésre bírta a hallgatókat, majd a koncertet követő táncmulatságra is velünk maradt.
Kovács Kata
KCSP ösztöndíjas, Ottawa

Szerelmem, Sárdy

Bevallom őszintén, hogy mikor kevesebb mint 24 óránk volt eldönteni, hogy vállaljuk-e a szarvasi Cervinus Teátrum egyszereplős egyfelvonásos zenés naplójának montreáli bemutatását kicsit zavarban voltam, mert az én generációmnak nem sokat mondott ez a név. Mivel azonban nem szerettem volna alulmaradni a tájékozottságomat illetően, rövid Google keresés után ráeszméltem, hogy nem kisebb személyiségről van szó mint a 40-es 50-es évek híres magyar tenorjáról Sárdy Jánosról.

A fiatalabb generáció kedvéért röviden összefoglalnám: Sárdy János 1907 július 27-én látta meg a napvilágot Nagykónyiban egy Tolna megyei kis településen. A pápai tanítóképző elvégzése után Dunaföldváron kapott kántortanítói állást és már itt felfigyeltek hangjára. A Magyar Királyi Operaház énekes korrepetítora Palotay Árpád segítségével lett 1936-ban az Operaház ösztöndíjasa. 1938-tól 1958-ig az Operaház állandó tagjaként számos híres operában énekelt, 1940-től számos filmszerepben is játszott majd 1942-től a Fővárosi Operettszínházban is fellépett.

Az előadás rövid ismertetőjében az állt „Történet egy tiltott szerelemről, az életen át tartó rajongásról, egy fiatal művész magára találásáról Sárdy János dalaival fémjelezve”. A darab írója Meskó Zsolt, rendezője Harangi Mária és előadója Derzsi György. Mivel a kritikák egybehangzóan nagyon jók voltak hamar eldőlt, hogy Montreál is felvállalja az előadás bemutatóját. Rövid egy hét alatt a Csillagösvény Református Egyesület elnöke Nagy Enikő és a Bethlen Gábor Irodalmi Kör elnöke Joó Klári körbetelefonálták az ismerősöket, emaileket küldtek ki, reklám plakátokat osztottak ki a montreáli magyar közösségeknek, Facebookon reklámozták az előadást és minden lehető fórumon próbálták értesíteni az érdeklődőket.fotoA Kanadai Magyarok Országos Szövetsége meghívásának tett eleget Derzsi György amikor erre a kanadai turnéra vállalkozott amely többek között érinti Torontót, Montreált és Calgaryt. Az előadó saját bevallása szerint már régi vágya volt, hogy az előadást a könnyű utaztathatóság miatt bemutathassa a mi kontinensünkön is.

Végül eldőlt, hogy az előadás 2015 november 8-án kerül megrendezésre a montreáli Magyar Református Templom társadalmi termében délután 13:30-kor. Az előadás napján nagy volt az izgalom hiszen túlságosan rövid idő alatt kellett megszervezni az egészet és ilyenkor nem mindig biztos a nézők nagy számú jelenléte.

Szerencsére a Sárdy név nagyon vonzó volt, főleg az idősebb generáció számára és szép számban jelentek meg nemcsak a montreáli magyar közösség tagjai hanem Ottawából és Cornwallból is eljöttek megnézni az előadást az érdeklődők. Túl a 70-ik bemutatón ez az előadás Sárdy János 20. századi híres bonviván életének nagyobb állomásait és legszebb dalait mutatja be egy nagymama titkos naplóján keresztül.

A szarvasi Cervinus Teátrum adta meg annak idején azt a lehetőséget, hogy új műfaj teremtődjön. Talán leginkább az operett és a dráma közé sorolható ez az egyszemélyes zenés napló ahol az előadó kivételes énekesi és színészi képességeit csodálhattuk meg.

A darab írója, rendezője és az előadó nem mindennapit alkotott. Derzsi György közel 70 percen át volt a színpadon és egy pillanatig se éreztük, hogy ennyi idő telt el. Annyira magával ragadt a nagymama naplóján keresztül a plátói és az igaz szerelem összefonódása a leányból nővé vált nagymama egy életen át tartó rajongása és Sárdy dalainak előadása, hogy szinte abban a korban érezhettük magunkat és nem kevés néző szemébe csalt elő könnyeket maga a színész előadásmódja meg egy-egy rég elfelejtett emlék felbukkanása.

A nem profi technikai hangszereléssel nagyon rövid idő alatt és gyorsan összehozott előadás ennek ellenére is kivételes élmény volt a nézők számára akik az előadást álló tapssal és hangos ovációval köszönték meg az előadónak. Derzsi György pedig felkérésre elénekelte a Bánk bán opera „Hazám, hazám” című dalát.fotoDerzsi Györgyről azt is tudni kell, hogy a Komáromi Lovas Színház társulatának rendezőjeként olyan híres előadások rendezését tudhatja magáénak mint a 2014-ben nagy sikerrel bemutatott Kincsem musical, a „János Vitéz” daljáték és a „Hét Vezér” 2015-ben bemutatott új magyar rockopera.

Kanadai turnéjának következő állomásai Calgary és Lethbridge, de a művész feltett szándéka, hogy jővőre visszatérhessen Kanadába egy nagyobb horderejű többszemélyes előadással. Kivánjuk, hogy ezen tervei megvalósulhassanak és viszontláthassuk őt jővőre is.

Balázs Ildikó
Csillagösvény Református Egyesület médiafelelőse
2015. november 12.

A kanadai magyarok aggodalma az egyre mélyülő európai migrációs válság miatt

Társszervezeteinktől és ezáltal a kanadai magyarság jelentős részétől beérkezett nagyszámú véleménynyilvánítás alapján, a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége aggodalmát fejezi ki az egyre mélyülő európai migrációs válság miatt. A Szövetség különösen nehezményezi azt a nagyon elmarasztaló beállítást, amiben a media Magyarországot részesíti. Egyben, a félrevezető cikkektől is elkülönítjük magunkat, amik hazugságokat és abszurd állításokat terjesztenek, politikai célokat szolgálva. Eddig, közel 230000 migráns érkezett a határokig és, mint az EU tagja, a Schengen Egyezmény és a Dublini Szabályzatok kötelezik az országot arra, hogy regisztrálják az összes migránst. A migránsok figyelmen kívül hagyják az EU törvényeit és a Magyarországon való szabad áthaladást követelnek a nyugat és észak európai országok felé, regisztráció és ujjlenyomat felvétel nélkül. Sokan közülük ellenállóak és lázadóak és elképzelhetetlen mennyiségű szemetet és piszkot hagynak maguk után. A magyar rendőrség és határőrség számos tagja indokolatlanul sérült szenvedett. Ez, a sokszor ellenséges emberáradat ellenére a magyar kormány, a nemzeti kormányzati szervek és humanitárius csoportok szükségleteiknek megfelelően élelmet, vizet és orvosi ellátást biztosítottak a migránsoknak úgy, hogy ahhoz nagyon kevés segítséget kaptak Európa többi államaitól. Ezekről a segítő kezekről nem sokat hallunk, vagy látunk, pedig azok hősies munkát végeznek mindennap. Magyarországra minden képzeletet felülmúló humanitárius katasztrófa nehezedik és kerítést épít, hogy védje magát és Európa hátralevő részét, ahogy az sok évszázadon át is tette.

A közelmúltban Ausztria és Németország is módosította a migránsokhoz való viszonyulását, megerősítette határellenőrzését és tette ezt úgy, hogy eleinte kitárta előttük határait, megsértve ezzel a Schengen-i és a Dublini-i Egyezményeket, tárt karokkal üdvözölték a migránsokat, de az első pár ezer érkezése után összeomlottak és visszakoztak.

Magyarország megtette részét. Mások is vegyik ki részüket a terhekből.

Magyarország alig emelkedett ki egy Görögországhoz hasonló katasztrófából és vált Európa egyik legpezsgőbb gazdaságává, jórészben saját találékonyságának köszönhetően. Magyarország betöltötte európai és nemzetközi kötelezettségeit, bebizonyította elhivatottságát a törvény és rend, a humanitárius segítőkészség felé és megvédelmezte európai partnereit.

További információkért Magyarország és a KMOSZ állásfoglalásáról a migrációs válsággal kapcsolatban, olvassa a Magyar Hírlevelet (Hungarian Reporter, www.hungarianreporter.com), vagy a KMOSZ honlapjait.

Ezt a sajtónyilatkozatot az alábbi címzetteknek kézbesítettük:

  • Brodie Fenlon, Managing Editor, Digital Media, CBCnews.ca
  • Mr. David Walmsley, Editor-in-Chief, Globe and Mail
  • Mr. Mark Stevenson, Editor, Maclean’s Magazine
  • Mr. Terence Corcoran, Editor, Financial Post
  • CTVNews.ca team
CC:

  • Dr. Ódor Bálint, Magyar Nagykövet
  • Dr. Szabó Stefánia, Magyar Főkonzul
  • Gyombolai Péter, Nemzetpolitikai Összetartó Diplomata
  • Magyar Diaszpóra Tanács

Nyílt levél az Új Magyar Szó főszerkesztőjéhez

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A Maszol – Új Magyar Szó online oldalain 2015. január 21-én „Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (január 14-20.)” rovatban jelent meg Bálint-Pataki Józsefnek a legnagyobb magyar gondolataival indított, hosszú eszmefuttatása, miszerint „Kanadában ma is igaz Széchenyi mondása: „A magyar legnagyobb ellensége a magyar.

Bálint-Pataki úr fogalmazványából azt olvassuk ki, hogy olyan témában mártogatta meg a tollát, amihez másodkézből, „néhány, e közösségből (mármint kanadai magyar) vétetett, nemzetben és nem pártkötődésben gondolkodó közösségi ember” információja juttatta.

Ez a megállapítás már egyből nem állja meg a helyét, hiszen akik véleményét Bálint-Pataki úr magáévá tette – Göllner András és Christopher Adam – egyrészt kivonják magukat a kanadai magyar szervezett közösségek életéből, másrészt pedig a Gyurcsány Ferenc által alapított Magyar Demokratikus Charta (egyébként 5 tagot feltüntető) kanadai fiókszervezetének szóvivőjeként határozzák meg magukat, s mint ilyen, egyértelműen kötődnek egy hazai pártpolitikai mozgalomhoz. Ezen – közösségi embereknek vagy függetlennek nehezen mondható – egyének véleménye alapján nullázta le a kanadai magyarságot és annak legnagyobb ernyőszervezetét, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségét, a KMOSZ-t Bálint-Pataki József.

Megkérdeznők, hogy Önök szerint mi a hitelessége az egésznek, ha Bálint-Pataki úr még nem járt közöttünk – legalábbis nem említi -, tehát nem ismerheti az itteni állapotokat, márpedig anélkül ilyen témában hogy is mer akárki tollat ragadni? Minek alapján jutott el olyan általánosításokra, hogy mi, kanadai magyarok „a 2010 utáni anyaországi tudatos és durva beavatkozás” eredményeként, „a Jobbikkal is kokettáló Fidesz” irányításával nemet mondtunk a véleményszabadságra, véglegesen szétromboltuk a magyar diaszpórát, mikor pedig tudott dolog, hogy „az egész Orbán-rezsimet a velejéig áthatja a korrupció, a miniszterelnök az uniós pénzekből való kibekkelésre játszik…”

Tiszelt Főszerkesztő Úr!

Nekünk, távolra szakadtaknak csak egyéni véleményünk lehet arról, hogy mennyire lehet szűkében a szólás- és véleményszabadságnak, valamint a demokráciának az otthoni világ, ha egy romániai magyar lapban, az orbáni Magyarország szomszédságában, megjelenhet egy ilyen kemény kijelentés. Ezt döntsék el Önök hazai berkekben – egymás között és a magyar kormánnyal.

Arról viszont határozott véleményünk van, hogy Kanadában szó nélkül hagyjuk-e vagy sem azokat a rágalmazásokat, amelyeket egy erdélyi lap jelentetett meg rólunk, akiket egyébként nem ismer. Ráadásul olyan egyének véleményére hagyatkozva, akik a kanadai magyar szervezetek életéből kivonják magukat, egyetlen közösségi eseményen vagy nemzeti ünnepen sem jelennek meg – azaz ők sem ismernek minket! Ennek ellenére örömmel rágalmazzák a 65 (hatvanöt!) kanadai magyar szervezet által alapított ernyőszervezetet, a KMOSZ-t és annak vezetőségét, név szerint az elnököt… és zúdul az átok a többi tisztségviselőre is. Akiket „e közösségből vétetett… néhány” zsigereiben gyűlöl. Hogy miért? Csak.

De hogy még Önök is! Ilyen mesterien, jól kiszámított, de övön aluli ütéssel így belénk vágjanak és éppen Erdélyből?!

A székely autonómiáért, az erdélyi ügyért való eddigi kiállásunk jogán tiltakozunk az ilyen „tényfeltáró” irományok ellen!

Felkérjük Izsák Balázs urat, az SZNT elnökét, hogy emeljen szót az újságnál e durva méltánytalanság ellen, mivel ő bizonyos mértékben hallott és tud rólunk, arról nem is beszélve, hogy a kanadai magyarság már évtizedek óta támogatja nemcsak a székelység, hanem az elcsatolt területeken élő magyarság követeléseit is. De hadd maradjunk a Székelyföldön: talán nem érdektelen megemlíteni azokat a pénzbeli adományokat, amelyeket dolgos, szorgalmas emberek adtak össze – elég, ha csak azt az éveken át befolyt, mintegy 96,000 dollárt említjük, ami Gazda Zoltán elismervényeivel is bizonyítható, és ami semmiképpen nem csupán egy kiemelt fontosságú haver ajándéka volt, hanem a kanadai magyar közösségé -, akárcsak Böjte Csaba előadókörútjához, Veress Sándor könyvkiadásának a költségeihez való jelentős anyagi hozzájárulás, vagy a kézdivásárhelyi plébánia támogatása, az árvízkárosultak javára szervezett gyűjtés. Akkor még nem is KMOSZ-tagságként, hanem csak nemzetben gondolkodó, otthoniakkal együtt érző magyarokként gyűjtögettünk és közben a világ elé tártuk a székelység problémáját.

De, ernyőszervezetté alakulva, a következő, történelmi jelentőségű eredményt is felmutathatjuk:

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) kezdeményezésére immár kanadai politikusok is megismerhették az erdélyi magyarságot érintő emberi jogi problémákat, valamint a Székely Autonómia ügyét. A kanadai parlament 2014 tavaszi ülésszakában ugyanis a három legnagyobb kanadai párt képviselői, névszerint Paul Dewar (NDP), David McGunity (Liberális Párt) és Gordon O’Connor (Konzervatív Párt) képviselők hivatalosan is benyújtották azt az indítványt, amelyben több, mint 700 kanadai magyar arra kéri a kanadai kormányt, hogy gyakoroljon nyomást Romániára az erdélyi magyarok emberi jogainak gyakorlati érvényesítéséért.

Ezzel párhuzamosan a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége országos jellegű, 11 kanadai várost érintő filmvetítést szervezett, amely során Petényi Katalin és Kabay Barna “Szigorúan ellenőrzött életek” c. dokumentumfilm-trilógiájának második része került levetítésre a helyi magyar központokban. A filmbemutatót négy helyszínen két hazai szakértő, az ausztriai Linzből érkezett Dr. Vencser László katolikus lelkipásztor – akit maga Márton Áron püspök szentelt pappá, – valamint Varga Gabriella újságíró, a budapesti Jakab Antal Keresztény Kör elnöke és a dokumentumfilm-trilógia sajtóreferense mutatott be.

A Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyre tervezett tömegmegmozdulást támogatva a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége március 7-én Ottawában felvonulást szervezett, amelyen a metsző téli hideg ellenére a tüntetők az emberi jogok kanadai emlékművétől a kanadai szövetségi parlamentig vonultak. Mindkét helyszínen Dr. Vencser László atya mondott imát, a Parlament előtt pedig felolvastuk a már benyújtott beadvány szövegét a Székely Nemzeti Tanács felhívása a világ közvéleményéhez címmel, valamint David Kilgour volt parlamenti képviselő és Paul Dewar képviselő üdvözlő sorait. A felvonuló tömegben ott volt a kanadai ukránok képviselője is, szolidartitást vállalva az erdélyi magyarság ügyével, aláírásával is támogatva a KMOSz beadványát. A tüntetésről az angol nyelvű média is megemlékezett. Mindezen tettek krónikája megtalálható a weboldalunkon (www.kmosz.ca), amelyet Bálint-Pataki József is könnyedén megtalálhatott volna.

Nincs viszont nyoma annak a világhálón (mi legalábbis nem talaláljuk), hogy a Bálint-Pataki József által felmagasztalt Göllner András és Christopher Adam bármit is tettek volna az erdélyi magyarságért. Vagy akár csak a kanadai magyar szervezetek fenntartásáért. Pedig elkelne az önkéntes munka… Ennek ellenére az Önök újságírója a pártpolitikai motivációtól hajtott “néhányat” magasztalja fel, míg az erdélyiekért oly sokat tevő kanadai magyar szervezeteket és az ezek legtöbbjét tömörítő ernyőszervezetet, a KMOSz-t ostorozza.

Tiszelt Főszerkesztő Úr!

Bálint-Pataki József írása nem más, mint a kanadai magyar diaszpóra legnagyobb, pártpolitikától mentes, aktív ernyőszervezetének, a KMOSZ-nak a szubjektív, frontális támadása. Ez az írás úgy hat a nemzeti összetartozás eszméjét valló, identitásunkhoz, nemzeti kultúránkhoz s az anyanyelvünkhöz ragaszkodó honfitársainkra, mint ama szégyenteljes december 5-i népszavazás!

Önök, erdélyi testvéreinknek hitt magyarok olyan ügyek melletti kiállásunkat csúfolták meg, amit eddig itt, a kanadai magyar szervezetekben mindenki létfontosságúnak hitt, de a Bálint-Pataki-féle szenzációkeltés megélhetési hecckampány szintjére süllyesztett.

Egyszer s mindenkorra kikérjük magunknak az otthonról ide és vissza manipulált nemzeti egység bomlasztását, a magyarság külföldi tekintélyének a bemocskolását.

Tisztelettel,

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége 16-tagú elnöksége

A KMOSZ nyílt levele a The Globe and Mail szerkesztőségéhez

Kanada egyik véleményformáló napilapja, a torontói The Globe and Mail, 2014. december 14-én és 15-én két Magyarországról szóló cikket is megjelentetett, amelyek sajnos több pontatlan állítást, alaptalan következtetést tartalmaztak. A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége tényekkel alátámasztott olvasói levélben kérte ezek helyreigazítását. A The Globe and Mail főszerkesztőjének elküldött teljes levelet, valamint az ominózus cikkekre a linkeket az alábbi nyelvváltó gombbal érheti el.

Devecsery László

Devecsery László ma Magyarország egyik legismertebb gyermekvers-költője, interaktív gyermekműsorok rendezője, aki ez mellett tanárként és műfordítoként is dolgozik. Rendezői szakot végzett Budapesten 1984-ben, 1997-től kezdve pedig több, mint egy évtizeden át drámapedagógiát tanított Szombathelyen. Országos népszerűségre interaktív gyermek-darabjaival, – amelyek közül a „Kék pék” a legismertebb – , tett szert. Több, mint 30 kötet szerzője, ezek döntő többsége gyermekeknek szól. Szombathelyen él és jelenleg a helyi Weöres Sándor Színházban, valamint a budapesti Nemzeti Színházban rendez.Kanadai körútján a Karácsonyhoz kapcsolódó interkatív műsorokat fog előadni főleg gyermekeknek – egy helyszín (Toronto) kivételével, ahol felnőtteknek szóló irodalmi estet fog tartani. Igaz, Torontóban sem maradnak élmény nélkül a legkisebbek, hiszen kanadai körútja legutolsó állomásaként még megrendezi itt a „Kék Pék” c. darabot helyi önkéntesek szereplésével.

Devecsery László közönsége mindig gazdag élményekkel távozik, legyen szó bármelyik korosztálynak szóló előadásáról is…

Tisztújító közgyűlést tartott a KMOSz

2014. október 24-én tartotta III. éves közgyűlését a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége. A közgyűlés egyik fő napirendi pontja az új elnökség megválasztása volt. A kanadai közhasznú szervezetekre vontakozó hatályos jogszabályok szerint maximum kétszer kétéves mandátummal lehet megbízni az elnökségi tagokat, s a jelenlegi elnökség kétéves mandátuma ezekben a napokban járt le.

A KMOSz hálózatának térképe
Az 17 tagú elnökség 9 tagját megerősítette tisztségében az elnökség, 3 korábbi tag új feladatot vállalt, mellettük pedig 4 új taggal bővült a KMOSz legfelsőbb végrehajtó testülete. Vaski Gábor, a torontói Kanadai Magyar Kultúrközpont korábbi elnöke, a kulturális célokra anyagi forrásokat gyűjtő Extra Hungariam Alapítvány elnöke lett a pályázatokért felelős alelnök, Bede-Fazekas Zsolt, a torontói Paraméter klub alapítója és vezetője, a torontói Független Magyar Rádió producere és szerkesztője, és közel 600 kanadai magyar kulturális program szervezője a kultúráért felelős alelnök, míg Nt. Szigeti Miklós, a vancouveri Első Magyar Református Gyülekezet lelkipásztora az tiszteletbeli alelnök lett az egyházak jelöltjeként, a hamiltoni Jankura Ágnes pedig, – aki a Külföldi Magyar Cserkészet V. kerület (Kanada) parancsnoka, – az ifjúság nevelésével foglalkozó szervezetek jelöltjeként vált tiszteletbeli alelnökké.

A közgyűlés több más döntés mellett elfogadta, hogy a KMOSz alapszabálya úgy módosuljon, hogy minél több embernek váljon lehetővé a tagság a KMOSz kötelékében. Ennek értelmében a jövőben lehetővé válik helyi KMOSz fiókszervezetek létrehozása azokban a városokban, ahol erre igény van (ennek megalapításához minimum 10 egyén szükséges), valamint bevezetésre kerül az egyéni támogató tagság is. A helyi fiókszervezetek azonos tagsági díjjal és szavazati joggal rendelkeznek majd, mind a rendes tagsággal rendelkező szervezetek, míg a támogató tagság nem jár tagdíjjal de szavazati joggal sem.

A közgyűlés érdekessége az volt, hogy egy professzionális online konferencia-program segítségével teljes egészében az interneten zajlott a közgyűlés, ezzel is megkönnyítve a nagy távolságok miatti akadályok leküzdését és maximalizálva a tagszervezetek részvételét. A KMOSz ezen a téren is úttörőnek számít és a legmodernebb magyar szervezetek közé sorolható a nyugati diaszpórában.

Más formában lesz a KMOSz tagja az ottawai magyarság

Tegnap, 2014. március 30-án volt az Ottawai Magyar Ház éves közgyűlése. Ezen az Ottawai Magyar Ház KMOSz-tagságának megerősítéséről is szavaztak az egybegyűltek, amelyet – egy, a tagság által tavaly elfogadott határozat szerint – 2/3-ados többséggel kell minden évben megerősíteni.Körülbelül 80-90 ember jelenhetett meg a 171 tagból a közgyűlésen (ennyien fizették be eddig a tagsági díjukat idén). A gyűlés du. 3 órakor kezdődött és a többi rutinszerű ügy, mint pl. az igazgatótanácsi tagok beszámolója, az alapszabály pontosítása, vagy pénzügyi beszámoló letárgyalása után, csak du. 5.45-kor került napirendre a KMOSz-tagságról szóló szavazás. Sajnos ekkora már sokan elszállingóztak, hiszen már majdnem 3 órája tartott a gyűlés.

Ezek után történt meg a titkos szavazás, amely eredménye a következő lett: 44 igen, 23 nem és 7 érvénytelen szavazat. Azaz, bár a KMOSz továbbra is élvezi a többség bizalmát, a tegnapi gyűlésen mindez nem volt elegendő a 2/3-ados döntés eléréséhez. Mindez azt jelenti, hogy az Ottawai Magyar Ház a 2014-es esztendőben nem lesz tagja a KMOSz-nak.

Feszty Dániel elnök szerint viszont:

„Nem kell elkeseredni: meg fogjuk találni a módját annak, hogy az ottawai magyarság többsége, – akik hisznek abban, hogy érdemes összefogni és együttműködni más kanadai magyar szervezetekkel és akik száma szerintünk messze túlmutat azokon, akik itt maradtak a szavazás végére, – megfelelő képviseletet nyerjenek a KMOSz-on belül. Több lehetőség is van erre és amint letisztulnak a lehetséges megoldási módok, értesíteni fogjuk a közvéleményt.”