Szerző: rendszergazda

Ma, 2014. március 3-án van két éve, hogy 65 kanadai magyar szervezet képviselői – összesen 53 egyén – Ottawában megalapította a Kanadai Magyarok Országos Szövetségét (KMOSz). Mint a KMOSz működését irányító 17-tagú testület elnöke, úgy érzem: két év után illendő visszatekintenünk a megtett útra, összefoglalni, – vagy ha úgy tetszik, elszámolni az alapító tagszervezetek felé azzal, – hogy mit is terveztünk el két évvel ezelőtt és mit sikerült ebből megvalósítanunk. Megvizsgálni, hogy vajon a helyes úton járunk-e, vajon megfelelünk-e a magunk által támasztott elvárásoknak? Ezzel a szándékkal jött létre ez az összefoglaló írás, amely végén a jövőbeni elképzeléseink is megfogalmazásra kerülnek.

A KMOSz megalakulása

Elsősorban tekintsünk vissza arra, hogy miért is jött létre a KMOSz? Egy mondatban: azért, hogy összefogja, koordinálja a kanadai magyar szervezetek tevékenységét egy működő, modern, 21. századi szervezetben, amely az mellett, hogy a magyar nemzeti öntudat megőrzését szolgálja a kanadai szórványban, egyben megfelelő súllyal tud fellépni a kanadai, a magyar es a világ közvéleménye előtt a magyarság érdekében. Ez különösen fontos abban az időszakban, amikor hazánk és úgy általában a magyarság ellen gyakran a valótlanságokra épülő nemzetközi sajtókampány folyik, vagy amikor a magyarságot érintő fontos ügyekről nem számol be a nyugati sajtó.

Az első lényeges tétel tehát az, hogy a KMOSz nem valami ellen jött létre, hanem valamiért. Azért, hogy betöltsön egy űrt, olyan feladatok elvégzését, amelyek eddig nem voltak hatékonyan ellátva a kanadai magyarság körében. Azért, hogy beinduljon egyfajta kommunikáció a kanadai magyar szervezetek között és hogy közösen, megfelelő súllyal tudjunk szükség esetén fellépni a kanadai közvélemény előtt.

Ezek a gondolatok vezérelték a KMOSz alapítóit két évvel ezelőtt, 2012 március 3-án, amely eredménye az Alapító Nyilatkozat aláírása volt. Ez öt pontban fogalmazza meg a KMOSz célkitűzéseit, s egyben kijelölt egy 8-tagú bizottságot, amelynek hármas feladata volt: az alapszabály tervezetének kidolgozása, a bejegyzés előkészítése, valamint az Alakuló Közgyűlés összehívása 6 hónapon belül.

Az Alakuló Közgyűlésre 2012 szeptember 15-én került sor Vancouverben és Torontóban egy időben, amelyek videó-konferenciával voltak összekötve. Itt történt meg a szövetségi szintű bejegyzés ismertetése (amely 2012 augusztus 31-ei hatállyal lépett életbe), a tagság formáinak meghatározása, az Alapszabály elfogadása, valamint a 17-tagú elnökség megválasztása, azaz a KMOSz működésének tényleges megkezdése.

Az Alakuló Közgyűlés a szervezeti tagság formája mellett döntött, mert egyrészt úgy valljuk, hogy magyarságunkat közösségekben tudjuk a legjobban megélni, másrészt pedig mert segíteni szeretnénk a KMOSz-t létrehozó kanadai magyar szervezeteket a működésükben, tagokat hozva és nem elvonva tőlük. Nekik köszönhetőek ugyanis a kanadai magyarság közel százéves történelmének sikerei, a Magyar Házak és társaskörök, magyar templomok, magyar iskolák, vagy a cserkészet felépítése és működtetése. Fontosnak tartjuk tehát, hogy ezen intézmények fennmaradását, fejlődését támogassa, segítse a KMOSz. Ettől persze még olyan egyének is a KMOSz tagjaivá válhatnak, akik ma nem tartoznak egyetlen tagszervezetünkhöz sem. Őket bátoríjuk, hogy lépjenek be a helyileg legközelebb található magyar szervezetbe s ezen keresztül gyakorolják KMOSz-tagságukat. A KMOSz szervezeti tagsági díját a Közgyűlés 1 dollár/tag értékben határozta meg, azaz egy 62 tagú szervezet évi 62 dollár tagdíjat fizet. Ez a szerény tagsági díj teszi lehetővé a KMOSz működési költségeinek előteremtését (bejegyzés költségei, postacím fenntartása, weboldal fenntartása, video-konferencia-költségek fedezése, stb.), ugyanakkor lehetővé teszi taglétszámunk könnyű nyilvántartását is, hiszen tagszervezeteink szavazati joga a Közgyűléseken a méretükhöz van kötve. Itt kell hozzátennünk, hogy a KMOSz pusztán tagdíjakból tartja fenn magát, állami támogatást sem a kanadai, sem a magyar kormánytól nem kap.

Az Alakuló Közgyűlésen került sor a 17-tagú elnökség megválasztására is. Ez a létszám jelzi, hogy nem egyszemélyes szervezet vagyunk, hanem széles társadalmi összefogáson alapuló tömörülés, amely vezetéseben 17 személy vesz részt Kanada minden részéből, Vancouvertől Montreálig. Ez a 17 személy dönt közösen minden ügyben, nem pedig 1-2 ember. Az elnökségi tagok 3 fő csoportba oszthatóak: a) végrehajtó tagok (8 egyén, azaz elnök, általános alelnök, 4 szakmai alelnök, akik a kultúráert, pályázatokért, ifjúság neveléséért, és sajtó kapcslatokért felelnek, valamint titkár és pénztáros), b) tanácsadó elnökségi tagok (6 területi alelnök) c) tiszteletbeli elnökségi tagok (akik a diaszpóra magyarság három pillérének képviselői, azaz egy-egy jelölt az egyházak, a Magyar Házak, és a Cserkészet és iskolák részéről). Az elnökség negyedévente tanácskozik telekonferencia segítségével, következő ülésére például március 18-án kerül majd sor.

Ilyen szándékok és előzmények mentén alakult meg tehát a KMOSz 2012 március – szeptember között, s kezdte meg az az alapítók elképzeléseinek megvalósítását több területen is. Nézzük most tehát az eredmények tömör összefoglalóját!

Eredményeink

Első lépésként a szervezeteink közti kommunikációt kellett intézményesíteni. Ennek első formájaként létrehoztuk a “Tudósító” c. lapot, amely nyomtatott újság formájában foglalja össze a KMOSz tevékenységét tagjaink és a külvilág számára. Ezt a tavalyi nyár folyamán felváltotta a KMOSz weboldala (www.kmosz.ca), amelyen immáron frissen, késés nélkül jelennek meg híreink. Kérjük, látogassák ezt rendszeresen, hogy megismerkedhessenek tevékenységünkkel, eredményeinkkel. A kulturális programok terén a KMOSz kettős célt fogalmazott meg: egyrészt országos szintű kulturális programok összehangolását, másrészt pedig olyan programok ajánlását, elhozatalát, és országos koordinálását, amelyek behozzák a fiatalabb nemzedékeket is a magyar szervezetekbe. Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert sajnos szervezeteink többségéből hiányoznak a fiatalok, s nélkülük bizony az 56-os generáció által létrehozott létesítmények hamarosan kiürülnek. Olyan programokat szeretnénk tehát kínálni, amely a jelenlegi tagság mellett bevonzza a fiatalokat és a gyermekes családokat is a magyar szervezetekbe.

Így került megrendezésre László Attila és Barta Alfonz 4 előadásból álló kanadai fellépés-sorozata 2013 szeptemberében, majd Pataky Attila rock-legenda 7 előadásból álló körútja, – amelyet összesen közel 2,000 néző láthatott – s Mikulás környékén pedig egy, a gyermekes családoknak szóló programot hoztunk el Devecsery László költő-rendező 4 interaktív előadásából álló körútjával. Ez utóbbit temérdek kanadai magyar kisgyermek tekinthette meg, habár Torontóban volt egy, a felnőtteknek szóló programja is a szerzőnek, Ottawában pedig egy, a szülők által alakított színdarabot rendezett továbbá meg.

A kárpát-medencei magyarság segítése terén is több komoly eredményt tudunk felmutatni. Magyarországon az elmúlt évtizedek legnagyobb dunai árvize volt tavaly tavasszal és a KMOSz éppen ezért 2013 májusában országos gyűjtést szervezett a hazai árvízkárosultak megsegítésére. Október végén pedig az ottawai Román Nagykövetség, valamint a parlament előtti felvonulással hívtuk fel a figyelmet a Székelyek Nagy Menetelésére, amelyen becslések szerint több, mint 150,000 ember vett részt otthon, Székelyföldön. A nyugati közvélemény figyelmének a határon túli magyarság problémáira való ráirányítását egyébként a KMOSz vezetősége elsőrendű feladatának tekinti és épp ezért minden lehetséges eszközzel támogatjuk pl. a határon túli magyarság emberi jogait és a megmaradásukat érintő ügyek minél nagyobb kanadai nyilvánosság elé vitelét. Épp ezekben a napokban szervezünk egy országos aláírásgyűjtési akciót, amely a március 8-9-ei hétvégén csúcsosodik ki Márton Áron erdélyi vértanú püspök életéről szóló dokumentumfilm levetítésével 11 kanadai városban. Akciónk a március 10-i marosvásárhelyi, Székely Szabadság napjára tervezett tömegmegmozduláshoz kapcsolódik. Hangsúlyozni kell itt is: ez is egy politikai pártok felett álló kezdeményezés, amely az erdélyi magyarság fennmaradásért vívott harcát támogatja erkölcsileg. A KMOSz létrehozásának egyik fő célja az volt, hogy a kanadai magyarság többségi véleménye megfelelő súllyal jelenjen meg a kanadai, magyar és a világ közvéleménye előtt. Ennek többféle módon lehet érvényt szerezni, pl. nyilatkozatok weboldalunkon való megjelenítésével vagy olvasói levelek benyújtásával a kanadai fősodrú sajtótermékekhez. Nyilatkozataink, leveleink célja a tényszerűség helyreállítása, azaz főleg olyankor nyúlunk ezekhez az eszközökhöz, ha valótlan, vagy egyoldalú tudósítások, vélemények látnak napvilágot a magyarságról vagy Magyarországról. Ennek szellemében reagáltunk a CBC egy, 2012 decemberében fő műsoridőben sugárzott 20 perces dokumentumfilmjére a Kanadába kivándorló magyarországi romákkal kapcsolatban, amely meglehetősen egyoldalúan – a magyarságra nézve pedig negatívan – állította be a hazai helyzetet. Azt, hogy megfontoltan és csak szükség esetén reagálunk, jól példázza a torontói Global TV pár héttel később sugárzott dokumentumfilmje: ezt már kiegyensúlyozottnak találtuk, így nem láttuk szükségét a hozzászólásnak. Következő nyilatkozatunk 2013 márciusában született: ebben Dr. Pordány László, Magyarország kanadai nagykövete mellett álltunk ki egy nyilatkozattal, tényekkel cáfolva az elmozdításáért indított lejárató kampány valótlan és hiteltelen vádjait. Végezetül, 2013 decemberében a Maclean’s országos hetilap közölt egy cikket Kertész Ákos író politikai menedékjogával kapcsolatban. Sajnos ezt az írást is erősen egyoldalúnak találtuk és az erre válaszként íródott olvasói levelünket le is hozta a Maclean’s. Ez utóbbi nagy sikernek számít, hiszen azon ritka példák közé tartozik, amikor egy fősodrú kanadai médiában sikerült megjelentetni a kanadai magyarság többségi véleményét. Mindez nem történhetett volna meg a KMOSz létrehozása nélkül, amely megfelelő súlyt szerez a kanadai magyarság többségi véleményének – azt már nem lehet lesöpörni úgy az asztalról, amint azt sajnos tették és teszik sok-sok egyéni levél írójával. Hadd hangsúlyozzuk ki még egyszer, hogy a KMOSz nyilatkozatait mindig is a tárgyilagosság, mások emberi méltóságának tiszteletben tartása vezérelte, amelyek fő mozgatórugója a magyarság nemzeti érdeke, valamint jó hírneve melletti határozott kiállás. Mondhatnánk azt is, hogy megnyilvánulásainkat Dsida Jenő erdélyi költő szavai vezérlik: „Magunkért mindent, mások ellen semmit”.A kanadai magyar szervezetek tevékenységének koordinálása terén meg kell említenünk a KMOSz hathatós közreműködését a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíj-program első hullámának kanadai sikerre vitelében. Mint köztudott, 2013 nyarán hét fiatal ösztöndíjas érkezett Magyarországról Kanadába, akik komoly eredményeket értek el a kanadai magyar közösségek megmozgatásában, a Magyar Házak, magyar egyházi közösségek, magyar iskolák vagy a cserkészet segítésében. Ezek tevékenységük folytán új lendületet kaptak.Az ösztöndíjasok elhelyezését a KMOSz hálózatán keresztül sikerült hatékonyan (azaz gyorsan és az egész országban viszonylag egyenlően szétosztva) megvalósítani. Kanadai mentoraik, akik szállást, családias hátteret biztosítottak munkájuk elvégzéséhez, mind a KMOSz tagjai voltak. A Diaszpóra Tanács kanadai elnökének, Ábrahám Tibornak, – aki egyben a KMOSz British Columbiáért felelős területi alelnöke is – kezdeményezésére egy újszerű és igen sikeres zárókonferenciára került sor az ösztöndíjasok és mentoraik részvételével az Ottawai Magyar Nagykövetségen 2013 szeptemberében. Ez egyrészt mintául szolgált más országok magyarságágának az ösztöndíjprogram hatékony kiértékelésére, másrészt pedig pozitív eredményeinknek köszönhetően idén Kanada láthatja az egyik legnagyobb növekedést az ösztöndíjasok számában. Hiszen idén immár 16 ösztöndíjas érkezik majd Kanadába az elkövetkező napokban, akik közül 13-an a KMOSz hálózatán keresztül helyezkednek majd el.

Továbbá, a KMOSz hívta meg Kanadába és koordinálhatta Áder János köztársasági elnök torontói és vancouveri programjainak főbb elemeit tavaly októberben, így a közel 600 embert vonzó torontói ünnepi megemlékezést, vagy a vancouveri programokat. Ezúton is szeretnék külön köszönetet mondani alapító tagszervezetünknek, a torontói Szt. Erzsébet katolikus plébániának, hogy erre a nagy sikerű ünnepségre rendelkezésre bocsájtotta a templomot, valamint hogy híveik rengeteg munka és áldozatvállalás révén vendégül látták nem csak Elnök urat, hanem a torontói magyarságot színe-javát is. A vancouveri események megszervezéséért és remek kivitelezésért pedig köszönet illeti Ábrahám Tibor KMOSz-alelnököt, Molnár Andre tiszteletbeli konzult és a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület elnökét, Párdányi Miklóst a 300 embert vonzó esti program lebonyolításáért, valamint a soproni erdészek egyesületét, akikkel egy ebédet költött el Elnök Úr.

A KMOSz-nak és tagszervezeteinek szerencsére kijut az elismerésekből is, hadd említsem itt meg a Torontói Első Református Gyülekezetet, amely a komoly presztízzsel bíró “Külhoni Magyarságért Díjat” vehette át 2013 augusztusában, egyetlen szervezetként a nyugati szórványból. Ez a díj elismerése volt többek között annak, hogy ez a gyülekezet tette lehetővé, hogy azokban az években is el legyen látva a torontói magyarság konzuli szolgálata, amikor a torontói magyar konzulátus zárva volt, valamint hogy a többi torontói magyar egyházi közösséggel összefogva humanitárius segítséget nyújtottak a Torontóba érkező magyarországi roma menekülteket. A kanadai magyarságért végzett áldozatos munkájáért pedig Ábrahám Tibor, a Diaszpóra Tanács kanadai elnöke, valamint a KMOSz alelnöke részesült magyar állami kitüntetésben tavaly szeptemberben.

A fenti eredményekhez vezető munka közepette került sor 2012 szeptember 22-én a KMOSZ II. Éves Közgyűlésére, amely négy helyszínen zajlott egyidőben, video-konferenciával egybekötve. Az ezen a gyűlésen a tagságnak bemutatott jelentés alapján alapján kijelenthető, hogy a 65 alapító tagszervezetből a 2013-as évben 52 szervezet képviseletében fizettek be a tagdíjat a KMOSz-ba, közel 3,000 kanadai magyar embert képviselve. Tagságunk két új szervezettel bővült tavaly és továbbiak jelezték, hogy idén belépnének szövetségünkbe.

Jövőbeni tervek

A jelenlegi állás szerint tehát a KMOSz két év után is létezik és – tevékenysége és tagsága alapján ha lassan is, de biztosan – bővül. Elmondható, hogy az alapításkor kitűzött célok mentén halad szervezetünk, szinte minden tervezett téren sikerült elindítanunk tevékenységünket, egyedül a kanadai pályázati lehetőségek felkutatása terén vagyunk hátrább, mint szerettük volna, de ezen a téren is megvan a tervünk az előrelépéshez.

Ha az elmúlt két évet összegezzük, akkor szót kell ejtenünk arról is, hogy az összefogás, amelyet a KMOSz testesít meg, sajnos néhányaknak szálka a szemében. “Születésünk” után nagyon kemény és intenzív támadáshullámnak voltunk kitéve főleg a magát balliberálisnak nevező sajtótól, akik a tényekkel gyakran sajnos köszönőviszonyban sem lévő írásokat jelentettek meg rólunk. Mivel nem célunk végeláthatatlan vitákba bocsátkozni, s mivel azt valljuk, hogy beszéljenek helyettünk inkább a tetteink, ezért mi minden támadás ellenére a tettük a dolgunk, a magunk feladataira összpontosítottunk, s joggal érezhetjük, hogy eredményeink, tevékenységünk minket igazol, hisz a támadások szép lassan elültek.

Mint a KMOSz elnöke optimistán tekintek a jövőbe. A közeljövő fő célkitűzései közé tartozik majd kanadai pályázati lehetőségek felkutatása tagszervezeteink számára, segítség ezek benyújtásában, továbbá a magyar iskolák tevékenységének összehangolása, tanáraik tapasztalatcseréjének elősegítése, közös továbbképzések szervezése, a kanadai magyar szervezetek közti kölcsönös kommunikáció elősegítése egy internetes felület segítségével, valamint a magyar ügyek még hatékonyabb megjelenítése a nyugati közvélemény előtt. Az elképzeléseink ez utóbbira megvannak, de ahogy a közmondás mondja, “Nyugtával dicsérd a napot!”, így ezekről majd a megfelelő időben tudósítjuk tagjainkat.

Ezek tehát a tények a KMOSz megalakulásával és eredményeivel kapcsolatban. Kérem Önöket, hogy ezek – tehát a tények és ne szóbeszédek vagy alaptalan vádak – alapján ítéljék meg tevékenységünket. Bízom benne, hogy az elmúlt két év eredményei és jövőbeni terveink alapján továbbra is számíthatunk támogatásukra és részvételükre a KMOSz munkájában. Kérdéseikkel, meglátásaikkal, javaslataikkal kérem, keressék a KMOSz helyileg felelős területi alelnökeit, ők azok, akik a tagszervezetekkel való kapcsolattartás esztközei, és akik minden részletét ismerik, átlátják tevékenységünknek. Kérem, kövessék weboldalunkat a legfrisebb hírekért, itt első kézből és hitelesen tájékozódhatnak munkánkról. Csak az Önök tevékeny részvétele által maradhat élő az a frissen kialakult hálózat, amely révén az eddig egymástól elszigeteltségben élő magyar közösségek egy nagyobb, közösen lélegző nemzetrésszé kovácsolhatják a kanadai magyarságot.

Köszönöm eddigi együttműködésüket és bízom benne, hogy számíthatunk további támogatásukra.
Feszty DánielA KMOSz elnöke

„Varázskendő” c. interaktív gyermek-előadásával három helyszínen lépett fel Devecsery László szombathelyi költő, rendező december 1 – 15 között Kanadában. Emellett egy felnőtteknek szóló irodalmi estet is adott Torontóban, valamint megrendezte Jókai Mór: “Melyiket a kilenc közül?” c. színdarabját Ottawában. Devecsery Lászlót a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) hívta meg Kanadába. A KMOSz-t 2012 márciusában alapította meg 65 kanadai magyar szervezet képviselője azzal a céllal, hogy összefogja, koordinálja a kanadai magyar szervezetek működését. Az országos szövetség egyik nem titkolt célja a vérfrissítés, azaz a fiatalabb generációk behozatala a kanadai magyar szervezetekbe. A fiatalabb generációk bevonása nélkül ugyanis a kanadai diaszpóra szervezetei komoly gondok elé nézhetnek, hiszen az 56-os generáció által létrehozott közösségek és ingatlanok, azaz a Magyar Házak, magyar templomok, vagy magyar iskolák az őket követő “örökösök”, azaz újabb lelkek nélkül nem lesznek fenntarthatóak.

Ezért is tűzte zászlajára a KMOSz olyan előadók kanadai körútjainak szervezését, amelyek a már létező tagság mellett a fiatalabb generációkat is bevonzzák a magyar szervezetekbe, neki is kínálnak programokat. Így valósult meg ezen az őszön két könnyűzenei turné, – László Attila és Barta Alfonz, valamint Pataky Attila nagy sikerű előadó-körútja, – és most Devecsery László előadás-sorozata, amelyek közül az utóbbi kimondottan a kisgyermekes, fiatal családokat célozta meg.

Devecsery László kanadai előadó körútját Vancouverben kezdte, és kb. 50 perc hosszú „Varázskendő” c. összeállítása az évszakokon vezette át a gyerekeket a tavasztól egészen a karácsonyi időszakig sok-sok verssel, és interaktív játékkal fűszerezve. A műsor a Mikulás megérkezésében csúcsosodott ki, akitől boldogan vették át ajándékaikat a legkisebbek. Mindhárom helyszínen nagy számban jelentek meg a kisgyermekes családok, Cambridge-ben például fiatal családok soha nem látott tömege jelent meg, több, mint 80 gyermekkel. Az Ottawai Magyar Házban is több, mint 50 gyermeket varázsolt el a műsor, és ezzel még nem volt vége Devecsery László ottawai ténykedésének, hiszen a következő héten megrendezte Jókai Mór: ”Melyiket a kilenc közül?” c. művét, amelyet az Oskola, azaz az Ottawai Magyar Iskola tanárai adtak elő majd 30 gyermeknek karácsonyi másoruk keretében. Az igen színvonalas darabon látni lehetett a neves rendező kéznyomait, – sokak szerint az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb karácsonyi műsorává kerekedett ez az előadás.

De nemcsak a gyermekek mélyülhettek el Devecsery László költészetében és előadásában, hiszen ezt megelőzően Torontóban tartott felnőtteknek nagy sikerű irodalmi estet a Kalejdoszkóp Hagyományőrző klub rendezésében.

Egy szó mint száz, kicsik és nagyok egyaránt nagy élményekkel távoztak a Devecsery László által előadott vagy rendezett előadásokról, akinek ezúton is köszönjük, hogy verseivel, rendezésével, tanácsaival hozzájárult egy nemes célhoz: a kanadai magyarság nemzeti öntudatának megőrzéséhez.

November 2-án, szombaton, a torontói Független Magyar Rádió interjút készített Finta Gáborral, az Ottawai Magyar Ház alelnökével és Feszty Dániellel, a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) elnökével, az Ottawában kialakult helyzetről, és az erről terjesztett hírek valóságtartalmáról. Bede-Fazekas Zsolt főszerkesztő kérdései azt firtatták, hogy vajon megállják-e a helyüket azok – a Kanadai Magyar Hírlap hasábjain megjelent – híresztelések, miszerint az Ottawai Magyar Ház vezetősége a KMOSz miatt mond le, valamint hogy valóban több, mint 50 ember lépett ki vagy szándékozik kilépni a Magyar Házból a KMOSz miatt. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon valóban történelmi mélyponton, – mindössze 50 ember körül -, volt-e az 1956-os ünnepségen a résztvevők száma.

Finta Gábor ismertette a tényeket, azaz, hogy a Magyar Ház létszáma bár némileg csökkent, de ez a csökkenés közel sem olyan mértékű, mint amit a hírek közöltek. Hiszen míg az elmúlt két évben 194 és 193 tagja volt a Magyar Háznak, addig idén 183 taggal rendelkezik. Elmondta továbbá, hogy a 10 fővel való csökkenéshez az is hozzájárult, hogy 3 tag sajnos elhalálozott. Ismertette továbbá, hogy az 1956-os ünnepségen nem 50, hanem 92 személy volt jelen ami szerinte egy átlagos számnak számít ebben a 140 befogadóképességű házban. Végezetül, egyértelművé tette, hogy Szeri Béla elnökkel együtt nem a KMOSz miatt mondanak le, hanem azért, mert túl sok munka hárult túl kevés emberre (a 7-tagú elnökségnek csak 5 tagja maradt) és itt az idő felrázni a fiatalabb generációt, átadni nekik a stafétabotot.

Feszty Dániel ismertette a KMOSz-t érintő tényeket, azaz, hogy az elmúlt másfél évben háromszor szavazott a Magyar Ház tagsága a KMOSz-ban való részvételről, és mindháromszor „igen” döntés született.

A teljes interjú meghallgatható a Független Magyar Rádió arcívumában (kb. 1:12-nél kezdődik).Érdemes megemlíteni, hogy a Kanadai Magyar Hírlap előszeretettel „felezi” a számadatokat a KMOSz-szal kapcsolatban, hiszen nemrég azt is állította, hogy mindössze 30 ember vett részt Ottawában a Székelyek Nagy Menetelése melletti szimpátiatüntetésen, míg a valós szám 70 felett volt. Ezt kérésünkre utólag helyesbítette a Kanadai Magyar Hírlap, de nem a megszokott újságírói standardoknak megfeleően, hiszen a javított számot „eldugta” az eredeti cikkben, nyilvános helyreigazítást pedig nem tett olvasói előtt.

A KMOSz tisztelettel kér minden sajtóorgánumot, hogy törekedjenek a tényszerűségre a KMOSz-t érintő ügyekben és hogy bátran forduljanak hozzánk a tevékenységünkkel kapcsolatos valós, tényszerű adatokért.

November 3-án, vasárnap, az ottawai CHIN Rádió magyar adásának vendégei voltak a Székelyek Nagy Meneteléséhez csatlakozó ottawai tüntetés szervezői, azaz Dr. Kovács Gyula, Dr. Lapohos Tibor, a KMOSz Kelet-Ontario és Főváros Régióért felelős területi alelnöke, valamint Dr. Feszty Dániel, a KMOSz elnöke. Dombi Károly főszerkesztő a tüntetés szervezésének hátteréről, valamint a Román Nagykövetségnek átadott petíció sorsáról faggatta a vendégeket. Az interjú meghallgatható az Ottawai Magyar Rádió hangtárában (kb. 23:00-nál kezdődik).