| Czibolya Kálmánnak hívnak, Makón születtem, s itt élek születésem óta, szakterületeim: programszervezés, média, vizuális oktatás, nyelvtanítás.
Elsődleges tevékenységi területem a wellandi magyar ház, ahol kilenc hónapos kint létem alatt szeretnék minél több tevékenységi területen is mérhető, kézzel fogható, dokumentálható eredményt felmutatni. Televíziós szakemberként, (Duna Televízió, Magyar Televízió, Makó Városi Televízió) a Kanadai Magyar Televízióval (Niagara, Torontó) is szorosan együttműködöm majd ittlétem során. Ez az ösztöndíj nagyszerű és különleges lehetőséget kínál arra, hogy eddig felhalmozott tapasztalataimat kamatoztathassam, a kanadai magyar diaszpóra szolgálatában. |
 |
| Mészáros Attila a nevem, Nyíregyházán élő és dolgozó néptánc pedagógus, etnográfus-muzeológus, PhD hallgató a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Néprajz Tanszékén.
A tánccal gyerekkorom óta foglalkozom, hamar megfogott a magyar népi kultúra, a zene, a tánc és a viseletek sokasága és gyönyörűsége. Kanadában a fogadó szervezetem az Edmontoni Magyar Kultúrkör, legfőbb dolgom a programszervezés, tánc és egyéb oktatás, főként a néprajz tanítása a Magyar Iskolában. Hamar belecsöppentem az edmontoni életbe, így be is indultak a programok, feladatok. Volt már vacsoraestünk koncerttel egybekötve, magyar iskola, gyerek és felnőtt tánc próbák, valamint gőzerővel készülünk a 38. Nyugat-Kanadai Néptánc Fesztiválra, amit Calgary-ban rendeznek idén. |
 |
| Ábrahám Dolli Csilla Immár tizenhárom éve újságíróként dolgozom, pályafutásom során éveket töltöttem számos országos napi- és hetilap szerkesztőségében. 2013-tól tagja vagyok a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Szerteágazóan végzek karitatív tevékenységeket. Rengeteg gyerektáborban vettem részt segítőként, önkéntes cikkíróként folyamatosan segítem különböző jótékonysági szervezetek munkáját. Óraadó tanárként éveken keresztül újságírást és médiaismereteket tanítottam egy iskolában. Rendezvényszervezőként is jelentős tapasztalatot szereztem, nagy létszámú ünnepséget, előadóestek szerveztem és koordináltam az eseményekről szóló médiamegjelenéseket. Munkámra igényes, maximalista, céltudatos embernek tartom magam. Fogadószervezetem a Vancouveri Magyar Kultúrkör, ahol ösztöndíjasként egy internetes újság szerkesztése és üzemeltetése a feladatom. Létrehoztam a www.kanadaimagyardiaszpora.com című közösségépítő portált és naponta, átfogóan számolok be a kanadai magyarság életéről, eredményeiről. |  |
| Bánfalvi Laura vagyok, újságíró, sajtós, és PR szakember. Korábban számos televíziós műsort, online és print újságot szerkesztettem, és a Nemzeti Színház kommunikációjával foglalkoztam. A Kőrösi Csoma Sándor program keretein belül 20 éves szakmai tapasztalataimal segítem majd a kanadai magyar közösséget. Torontóban Balla Sándor mentoráltjaként a Magyar Élet magazinnak írok, programokat szervezek a KMKT berkein belül, és a magyar borok népszerűsítésében veszek részt. |  |
| Simándi László vagyok, 28 éves, Debrecenben születtem, nőttem fel és éltem ezidáig. Iskoláimat is itt jártam, az egyetemen néprajzkutató és muzeológus végzettséget szereztem, de már ekkor összefonódott hivatásom a hétköznapi életemmel. Lelkes kutatója és tevékeny éltetője vagyok a magyar történelmi és népi hagyományoknak, otthonosan mozgok a néptánc és népzene világában, muzelógusi és múzeumpedagógusi munkám mellett vőfélyként és gólyalábas vándorkomédiásként is kerestem már a kenyerem. Nemrég érkeztem Torontóba, ahol az Árpád-házi Szent Erzsébet Magyar Iskola tanulóit igyekszem majd élményszerűen bevezetni a magyar hagyományok és népszokások csodálatos világába, emellett az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Plébánia rendezvényein fogok segédkezni. |  |
| Takácsy Dorka Kornélia Főként gyerekeket tanítok a magyar nyelv és kultúra szépségeire Montreálban a Magyar Iskolában és a Csillagösvény Egyesületben. Ezen kívül besegítek a Gyöngyösbokréta néptáncegyüttes munkájába, valamint cikkeket írok és a rendezvények szervezésében,lebonyolításában is tevékenyen közreműködöm.
A Mikes Program keretében a Magyar Otthon könyvtárában is dolgozom. Korábban a non-formális oktatásban szereztem tapasztalatokat, illetve magyart tanítottam külföldieknek. Rengeteg különböző kulturális programot tervezünk az elkövetkező időszakban is! |
 |
| Bartha Zsófia vagyok, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíj keretén belül érkeztem a Torontói Magyar Házhoz és a Kodály Táncegyütteshez. Az elkövetkezendő kilenc hónapban, legjobb tudásom szerint igyekszem a két fogadószervezetem munkáját segíteni, mindennapjaikat színesíteni.
Az elmúlt napokban már volt alkalmam betekintést nyerni a közösség életébe, úgy gondolom, hogy egy nagyon pezsgő itteni életbe csöppentem, aminek kiváló mozaikdarabja lehetek. |
 |
| Éles Gergő Péter vagyok, Debrecenből érkeztem Vancouver városába, ahova a magyar kultúra, a hagyományok, kézművesség, a közösség és rendezvényszervezői területeken szerzett tapasztalataim alapján választottak ki. Az első hónap egyeztetései alapján körvonalazódtak a feladataim, amik nagyjából egyeznek a kompetenciáimmal, így várhatóan hatékony és élvezetes hónapok elé nézek. A magyar iskolák munkájába fogok besegíteni a magyar órákon, fazekas szakkör létrehozásán is fáradozunk, és a cserkészeknél is számítanak majd rám. A Vancouveri Magyar Színház novemberben bemutatásra kerülő darabjában kaptam egy kis szerepet, ami külön színfolt, de emellett a rendezvények szervezésében és lebonyolításában van feladatom, a helyi lap szerkesztésében segítek, ha arra van szükség. Fontos az itteniek magyarságának megtartásában nagy szerepet vállaló egyházakkal a szoros munkakapcsolat, ami már a legelső pillanatokban ígéretesen alakult és folytatódik a továbbiakban is. Emellett tervezek időközönként előadásokat tartani, mint például a nosztalgia klubban teszem majd ezt, melynek a témája valamilyen történelmi, vagy néprajzi kötődésű. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy számtalan egyéb kategóriába sorolható kihívás kerül elém, ezeknek is igyekszem eleget tenni. |  |
| Tóthfalusy Zsuzsanna vagyok. A Rákóczi Alapítványnál segédkezem Torontóban a Kőrösi Csoma Sándor program keretén belül. Jelenleg az ösztöndíjak kiválasztásában segítek, a jövőben többek között étkeztetési programban és az évenként megrendezett Rákóczi magyarságismereti mozgótábor lebonyolításában is részt fogok venni. |  |
| Fodor Kinga – Ösztöndíjas időszakom első felét Kanada legdélebbi városában, Windsorban töltöttem. Fogadószervezetem a Mindszenty-Hall volt, ahol igyekeztem a tőlem telhető legtöbb területen segítséget nyújtani. Ebbe bele tartozott a rendezvények lebonyolításában nyújtott segítség, a honlap és hírlevél szerkesztés, illetve az intézmény Facebook oldalának létrehozása is. A programszervezés mellett a magyar ház elnökének kérésére kidolgoztam egy előadássorozatot, amely Magyarországot hivatott bemutatni, kanadai érdeklődők számára. Az előadás 2017 áprilisától a University of Windsor szervezésében lesz látogatható, az előadás anyagából pedig később egy könyvet szeretnénk megjelentetni Veres Zoltánnal. A kutatás mellett a helyi magyar iskolában oktattam a 4-6 éves korosztályt, beindítottam és szerveztem a Mikes Kelem Program gyűjtéseit, valamint segédkeztem a helyi magyar ajkú református és katolikus gyülekezet rendezvényeinek lebonyolításában is. Január óta Kitchenerben folytatom a Windsorban a megkezdett munkát. Itt elsősorban a Kitcheneri és a Guelph-i Magyar Iskolák munkáját segítem, de igyekszem a Cambridge-i Kossuth Hall rendezvényeibe is bekapcsolódni. |  |
| Lehoczki Sára Hamilton és Torontó ösztöndíjasa vagyok megosztva, Torontóban elsősorban Dancs Rózsa mellett a Kalejdoszkóp kétnyelvű kanadai magyar lap szerkesztésében segítkezem és Rózsa Add tovább a lángot című könyvéhez készítek interjúkat. Hamiltonban az Arany János Magyar Iskolában tanítok és a 27. számú Kaszap István és az 59. számú Erzsébet Királyné cserkészcsapat heti gyűlésein veszek részt, mint őrsvezető, vagy segédtiszt. Az Extra Hungariam Alapítvány rendezvényeinek lebonyolításában is segédkezem GTA szerte. Élvezem a közös munkát a diaszpóra magyarsággal és remélem júniusig még sokat segíthetek nekik. |  |
| Jancsó Antónia vagyok és Kanadában, Kelownán tevénykedek. A különböző rendezvények szervezése és az események előtti készülődésbe való besegítés mellett nagy figyelmet fordítok a gyerekekre. Báb előadásokat készítünk a magyar iskola tanulóival, és különböző előadásokat, fellépéseket az ünnepekre. Mivel az iskolán belül hegedű oktatás is folyik, a verses-zenés előadások összeállítása könnyebben megvalósítható. E mellett a könyvtárat digitalizálom, hogy könnyebben elérhetővé tegyem a közösség tagjai számára. Egy nagyobb projektünk is van, az iskola helységének gyermekbaráttá alakítása, amelyhez a munkálatok már elkezdődtek, a falra egy népmese karaktereit rajzoltam fel és most a gyerekekkel közösen öltöztetjük színekbe a királylányt és az aranyszőrű bárányt. |  |
| Kalina Veronika -Tóalmásról, egy Pest megyei faluból, érkeztem Calgaryba, a „messzi északra” – ahogy otthon emlegették – s már így fél év elteltével szívesen állítom, hogy egyáltalán nem érzem magam távol Magyarországtól, s mindezt befogadó közösségemnek köszönhetem. Óvodás koromban kezdtem néptáncolni, s ettől a szokásomtól a mai napig nem tudtam megválni, sőt, érdeklődésem olyannyira a népi kultúra irányába terelődött, hogy egyetemre az ELTE néprajz szakára jelentkeztem, jelenleg is itt vagyok PhD hallgató. Fontosnak tartom, hogy a néprajzra ne csak mint ósdi, vagy hitelét vesztett tudományra tekintsünk, hanem mint a társadalom szempontjából hasznos információk hordozójára, melyekre itteni tevékenységeim során is igyekszem felhívni a figyelmet. Így például Rendhagyó Néprajz Órákat is tartok a Calgary-i Magyar Kultúregyesületben, melynek témája mindig az aktuális népszokások köré szerveződik. Nagy örömet jelent számomra, hogy csatlakozhattam többek között a Kultúregyesület, a Bartók és Vadrózsa Táncegyüttesek, a Bethlen Gábor Magyar Nyelviskola és Óvoda, a Kálvin Magyar Református Egyház, valamint a helyi cserkészcsapatok munkájához. Úgy érzem tudásomat a számukra megfelelő módokon tudom hasznosítani, akkor is ha éppen táncházat vagy kézműves foglalkozást tartok, oktatok, könyvtárat rendezek, vagy a különböző programok lebonyolításában segédkezem, s mindemellett magam is rengeteget tanulhatok. |  |
| Pap Johanna A Kőrösi-Csoma Sándor Ösztöndíj program előtt Magyarországon logopédus-gyógypedagógusként és néptánc oktatóként tevékenykedtem. Victoriában a Magyar Iskola foglalkozásait vezetem, a diaszpórában élő gyerekeknek heti egyszer tartok foglalkozásokat, melyeken a magyar hagyományokkal, nyelvvel ismertetem meg a kicsiket és nagyokat. Az órák mozgásos gyerekjátékokból, népi mondókákból, énekekből, kézműves feladatokból és olykor az évkörhöz, jeles napokhoz illeszkedő magyar ételek elkészítéséből áll össze. A délután utolsó részében néptánc foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek.
Emellett a Búzavirág Táncegyüttesnek tanítok dévaványai táncokat, év végére egy koreográfiával is készülünk, melyet az évente megrendezésre kerülő vacsorájukon mutathatnak be. A Magyar Ház programjait is segítem, a felnőttek számára film- és irodalmi délutánokat szervezek, vezetek. A megszokott alkalmak létrejöttében, az estek lebonyolításában asszisztálok. |
 |
Szerző: rendszergazda
Első Magyar Református Egyház 2016. évi jelentése
Első Magyar Református Egyház 2016. évi jelentése 
Letölthető pdf irat
Rendhagyó irodalomóra: Forr-A-Dalom
Hogyan lehet megragadni a forradalom lényegét úgy, hogy nem Magyarországon született, tízéves gyerekek is megértsék, átérezzék?
Vajon milyen lehet egy rendhagyó irodalomóra?
1956 témája a mai napig is ellentmondásos megítélés alá esik.
Másként gondol rá az idősebb generáció, aki átélte és részt vett a forradalomban, mást jelent a fiatalabbaknak, akiknek évtizedekig beszélniük sem szabadott róla, csak otthon és suttogva, és megint mást a még fiatalabbaknak, akik csak a kötelező iskolai megemlékezéseken találkoznak vele.
Meg lehet magyarázni a gyerekeknek a kommunizmusban rekedt ’50-es évek Magyarországának fojtogató lelkületét? Vajon el lehet érni, hogy bele tudják élni magukat, milyen is volt az akkori valóság, ami ellen az akkori fiatalok tiltakoztak, hogy ne csak száraz történelemórai jegyzetanyag és egy távoli, érthetetlen kuszaság legyen számukra az ’56-os eseménysorozat? Erre az embert próbáló feladatra vállalkozott Tóth Péter Lóránt, aki magát csak versvándorként definiálja, és akit kanadai turnéja során Montreálban is köszönthettünk. A civilben eredetileg történelem szakos tanár, aki missziójának tekinti, hogy a szórvány és a diaszpóra fiataljaival megismertesse, megszerettesse a verseket, hozzánk Forr-A-Dalom című, az ’56os forradalmat újfajta köntösben bemutató műsorával érkezett.
A montreáli református templom közösségi termében összegyűlt közönség igazán vegyes képet mutatott, mindhárom fent említett generáció képviseltette magát – az eltiport forradalom megélői, a következményekről hallgatni kényszerülők, és a már Kanadában született gyerekek is, akiknek az egész téma távoli és homályos.
Egy valódi versvándort azonban nem lehet zavarba hozni sem a vegyes összetételű közönséggel, sem a tengerentúli utazással járó időeltolódás kellemetlenségeivel.
Tóth Péter Lóránt, hogy kézzelfogható közelségbe hozza a gyerekekhez a kommunizmus erőszakos kisajátításait, már az előadás legelején elkobozta a közönség értéktárgyait, általános felhördülés közepette.
Majd roppant érzékletesen, és egyszerű példákkal szemléltetve bemutatta, hogyan telepedett rá a rendszer az átlagember életére, milyen fokú félelem, gyanakvás és bizalmatlanság mételyezte meg a mindennapokat. Versrészleteken keresztül fejezte ki mindazt a kétségbeesést, frusztrációt amely az emberekben felgyülemlett – egy olyan világban, ahol kevés kiváltságosé volt minden, nem voltak jogok, és ahol az emberek nem csak a besúgóktól, de önmaguktól is féltek – hiszen tudták, bárkit meg lehet úgy kínozni, hogy akármilyen papírt aláírjon. Olyannyira valószerűen jelenítette meg ezt a rosszemlékű időszakot, hogy valóban megkönnyebbülést hozott a forradalom kitörésének híre, és legszívesebben már mi, a közönség tagjai is indultunk volna a Bem térre tüntetni. Külön hangsúlyozta a 18 éven aluli fiatalok szerepét a harcokban, a legapróbb részletekig bemutatva azt – például hogy milyen vicceket adtak szájról-szájra a Sztálin szobor ledöntését követően- így a gyerekekhez is karnyújtásnyi közelségbe tudta hozni a dicsőséges két hét eseményeit. A műsort gazdag képi anyag és korabeli filmrészletek tették színesebbé.
A komor folytatást, a forradalom leverését és megtorlásokat is részletekbe menően lefestve az előadás mégis pozitív üzenettel zárult: becsüljük meg a szabadságunkat, s hogy a sok fiatalon kioltott élet ne legyen hiábavaló, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt rejtett tehetségeink kibontakoztatására ezáltal tegyük szebb hellyé a világot.
Hiszen az élet győzedelmeskedik a halál felett.
Az előadás képei megtekinthetőek itt.
Takácsy Dorka Kornélia, KCSP, Montreál
A kör közepén 43 éve
43 év titka közönségtalálkozó Pataky Attilával
Retro Disco D.J. Gary-vel (Ausztrália)
Helyszínek
- Március 31. péntek – Magyar Ház, Toronto
- Április 1. szombat – Szt. István templom, Hamilton
- Április 2. vasárnap – Kossuth Ház, Cambridge
- Április 7. péntek – Magyar Ház, Calgary
- Április 8. szombat – Magyar Ház, Vancouver
- Április 9. vasárnap – Magyar Ház, Victoria
 A kanadai előadásokat a KMOSZ szervezi. Toronto – Hamilton – Cambridge-Kitchener-Waterloo – Calgary – Vancouver – Victoria |
A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd
derűs szomorújáték
Írta: Soóky László
Rendező és előadó: Benkő Géza
Dramaturg: Varga Emese
„A kisebbségi történet olyan apróságairól mesél, amelyekről azt hisszük, hogy nem fontosak. Megélték eleink és megéljük nap, mint nap mi is, de azt gondoljuk, hogy a mi történetünk senkinek sem fontos. Azt, hogy mi a fontos és mi nem, azt a fontos emberek döntik el, ők mondják el önfényező, hangos szóval. Miénk a csönd, a hit és az a derű, amely emberségünkből és tisztességünkből fakad. Ez marad utánunk akkor is, amikor majd ezen a tájon, ezen a nyelven már csak a fejfák beszélnek.”
(Soóky László)
Helyszínek
- Április 1. szombat – Ottawai Magyar Ház, Ottawa
- Április 2. vasárnap – Első Református Egyház, Montréal
- Április 7. péntek – Parameter szobaszínház, Toronto
- Április 8. szombat – Kossuth Ház, Cambridge
- Április 9. vasárnap – Mindszenty Ház, Windsor
| A kanadai előadásokat a KMOSZ szervezi. Ottawa – Montréal – Toronto – Kitchener-Cambridge-Waterloo – Windsor |
A műről
A nagy csehszlovákiai magyar csend egy monodráma, de nem egyetlen ember sorsa és meséje tárul elénk, hanem egy közösségé. A szlovákiai magyar közösség beépül egy ember meséjébe, a történelem és a kisember élethelyzetei összesimulnak egy végtelen történetté. Olyan ez, mint egy modern népmese: az úgy volt, hogy egyszercsak meghalt Sztálin elvtárs, meg Gottwald elvtárs is… – jelöli ki a történelmi időkeretet a szerző, de aztán bátran lépeget ide-oda a kisebbségi sors idővonalán. Egy ember – egészen közelről.
Csakhogy szemében tükröződik a világ – fejében újrajátszódik a történelem egy szakasza: nem tények és statisztikák, hanem a vélt és valós tragédiák, emlékek, történetek a múltunkból. S a többi néma csönd…
| Előzetes | Interjúk |
A darab ősbemutatója 2016. február 27-én volt Komáromban, a Tiszti pavilon dísztermében, és nagy sikert aratott.
A színészről
Egmont nyitány
A sárospataki 8-kor Színház ünnepi pódium műsora az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére
„… nincs határon túli, meg anyaországi magyar, csak magyar van!”
Bayer Zsolt
Helyszínek
- Február 25 szombat – Szt. István Egyház, Hamilton
- Február 26 vasárnap – Kossuth Ház, Cambridge
- Március 3 péntek – Paraméter Szobaszínház, Torontó
- Március 4 szombat – Ottawai Magyar Ház, Ottawa
- Március 5 vasárnap – Első Református Egyház, Montreál
 A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja. |
| A kanadai előadásokat a KMOSZ szervezi. Hamilton – Kitchener-Cambridge-Waterloo – Toronto – Ottawa – Montréal |
Műsorfüzet
Az „Egmont nyitány”-ban, a korabeli archív hangdokumentumok (Egmont nyitány, csatazaj, Nagy Imre) mellett, az alábbi versek, prózai részletek és dalok hangzanak el:
- Utassy József: Pohárköszöntő
- Adorján – Kocsis: Mi volt 1956?
- Heltai Jenő: Szabadság
- Gérecz Attila: Karácsonyi ének a börtönben
- Füst Milán: Zokogni szeretnék
- Kannás Alajos: Kormos kövek
- Zas Lóránt: Novemberben
- Kocsák – Miklós: Budapest (Utazás)
- Kormorán – Juhász Ferenc: Himnusztöredék
- Kormorán: Kurán Gergő balladája
- Kormorán: Ruszki Iván (1956. Aki magyar…)
- Kormorán: Elveszített kézszorítás
- Kormorán: Mi az én vétkem? (Elektra mindörökké)
- Kormorán: Újkori hídavatás
- Kormorán – Ratkó József: Egy ágyon, egy kenyéren
Az előadókról
A 8kor Színház Sárospatakon, hivatalosan „A Művelődés Háza” nevű városi kulturális központ művészeti együtteseként tevékenykedik immár 25 éve. Ez idő alatt nagyon sok minden változott életében, szereplők jöttek és mentek, akár csak egyetlen előadás erejéig, akár mindörökre, de egyvalami változatlan maradt: a hivatás. A küldetés, hogy tudtára adja az egész világnak: „Él a magyar, áll Buda még…”. Igen, él, mind a tizenötmillió, akkor is, ha mások – vagy olykor egyik-másikuk saját maga is – mindezt elhazudni igyekeznek. Akkor is, ha dicstelen vezéreik időnként testvértagadásra sarkallják a hajdan együvé tartozókat. A társulat gyökerei a rendszerváltásnak nevezett eseményeket megelőző év márciusáig nyúlnak vissza. 1988-ban egy főiskolásokból álló amatőr rock-együttes és barátai, több tucatnyi felnőtt és gyermek néptáncos alkotta azt a szereplőgárdát, akik A Művelődés Háza akkori vezetőinek és munkatársainak irányításával létrehoztak egy egész estét betöltő szabadtéri produkciót a 48-as forradalom ünnepének tiszteletére. Az előadás – mely szellemében, hangzásvilágában és külsőségeivel is az addig megszokottaktól gyökeresen más volt – hatalmas közönségsikert hozott, s a szereplők közül többen gondolták úgy, hogy érdemes tovább együtt folytatni a megkezdett munkát… további információkért, látogasson el ide.
Vasútállomás
Pódiumest József Attila verseiből és prózáiból
Előadó: Tóth Péter Lóránt, Radnóti – és Latinovits Zoltán – díjas versmondó.
Az állomás. A senki földje.
Két irányban végtelen sínek, és bent az örökké sóvárgó lélek végső kívánsága: „Jó volna jegyet szerezni és elutazni önmagunkhoz…”
Egy, a vonatát lekésett, egykori lelenc ember kényszerű várakozása: kimondott belső monológok a külvilágnak, a hallgatóknak, az együtt utazóknak.
Újfajta József Attila – kép: szeretetről, hitről, békéről és meg nem alkuvásról.
| A kanadai előadásokat a KMOSZ szervezi. Toronto – Ottawa – Montréal – Hamilton – Kitchener-Cambridge-Waterloo – Windsor |
Helyszínek
- Február 10. péntek, Toronto, Paraméter Klub • Vasútállomás; József Attila pódium est
- Február 11. szombat, Ottawa, Ottawai Magyar Ház • Vasútállomás – József Attila pódium est
- Február 12. vasárnap, Montréal, Első Magyar Református Egyház • A rendhagyó irodalomóra az iskolában • Vasútállomás – József Attila pódium est
- Február 14. kedd, Hamiltoni Magyar Iskola • Rendhagyó irodalomóra az iskolában
- Február 15. szerda, Cambridge, Kossuth Ház • Rendhagyó irodalomóra a Guelphi Magyar Iskola és a Kitcheneri Magyar Iskola részére
- Február 17. péntek, Windsor, Mindszenty Hall • Vasútállomás – József Attila pódium est
- Február 18. szombat, Windsor, Magyar Iskola • Rendhagyó irodalomóra
A műsorról
A pódiumest József Attila halálának 75. évfordulójára készült. A 2012. december 3. kunszentmiklósi bemutatóját követően több magyarországi helyszínen kívül Kárpátalján, többek közt Munkácson, Ungváron és a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházban is bemutatásra került. Az előadást Vajdaságban többek között Adán, Topolyán, Szabadkán és Újvidéken láthatta az érdeklődő közönség. Eddig több mint 30 településen, körülbelül 1500 néző utazhatott együtt – Önmagához…
A Határtalanul! program tette lehetővé Tóth Péter Lóránt számára, hogy a 2015/2016-os tanévben 147 Kárpát-medencei iskolába juttassa el a „Vasútállomás” című összeállítását, melyben József Attilának, a tragikus életű költőnek állít emléket. Az előadások helyszínei között árvaházak is szerepeltek, valamint Öcsöd, ahol József Attila jómaga lelencgyerek volt. A műsor a gyerekkori szeretetre vágyó, önmagát megtalálni kívánó Attiláról is szól. Azt a József Attilát próbálja inkább bemutatni amelyik élt és vídám volt. Attila egyszerű szövegeket is írt melyeket a gyerekeknek is könnyű megérteni.
Ajánlott cikkek
- „Jó volna jegyet szerezni és elutazni önmagunkhoz…” Beregszászban
- Vers a lelke mindennek [Nyugat-Bácska portál]
- Versvándor Torockón [Hét Nap]
A pódiumestben elhangzó versek:
- Eszmélet – részlet
- Eszmélet – részlet
- Eszmélet – részlet
- József Attila – részlet
- Levegőt!
- Curriculum vitae – részlet
- József Attila – részlet
- És keressük az igazságot!
- Tanítások – részletek
- A Dunánál
- Kedves Jocó!
- Curriculum vitae – részlet
- Tiszta szívvel
- Kedves Jocó!
- Szabad ötletek jegyzéke – részlet
- Mama
- Szabad ötletek jegyzéke – részlet
- Az isten itt állt a hátam mögött
- Szabad ötletek jegyzéke – részlet
- Tiszta szívvel
- Talán eltűnök hirtelen
- Kész a leltár
- Könnyű, fehér ruhában
- Csöndes estéli zsoltár
- Imádság megfáradtaknak
Az előadóról
A manapság drámapedagógus, versvándor Tóth Péter Lóránt testnevelő és történelem szakos tanár volt Kunszentmiklóson, aki egy közel emberfeletti feladat ellátására szánta magát. Egy bőrönddel járja a Kárpát-medence falvai, városai és a nagyvilág iskoláit, művelődési házait, ahova a magyar irodalom és költészet gyöngyszemeiből, szépségeiből szemelgetett saját, verses és prózai összeállításait viszi magával. Tóth Péter Lóránt érzi és hiszi, hogy József Attila versei és maga a versmondás is egy önismereti gyakorlat, mely segít nekünk is megérteni a világot, és abban is, hogy jobban belelássunk saját magunkba, és megismerjük magunkat.„Diákok voltak, és ők csinálták a dicsőséges forradalmat” című verses előadása által egy rendkívüli történelemórát visz magával mindenhova. Fontosnak tartja, hogy nem csak történeti oldalról jusson el megfelelő szintre a nagy jelentőségű 1956-os forradalom oktatása, hanem annak lelkülete is ismertetésre kerüljön. Ezáltal nem csak száraz tények sorolásán keresztül láthatjuk e történelmi időszakot, hanem egy színes összeállításban, amelyet az ifjú korosztályok is könnyen és szívesen fogadnak. Hatvanöt települést érint műsorával, többek között Kanada közösségeiből is egy párat.
2016-ban Tóth Péter Lórántot tüntették ki munkásságáért a Káplár László Jó Ember Díjjal:
„A kunszentmiklósi tanár, drámapedagógus, versvándor a Kárpát-medencében élőkhöz viszi el a költészet szeretetét: rendhagyó órákat tartva a kárpátaljai, felvidéki, erdélyi, vajdasági, muraközi gyerekeknek, és önálló esteket adva a felnőtteknek. Továbbá adományok gyűjtésével segíti a nehéz sorsú gyermekeket.”
Véleményezések
„Tóth Péter ritka mesterséget űz, versmondó. Péter életet lehel a holt betűbe, másoknak is megeleveníti a költő gondolatait. Jó szívvel ajánlom befogadásra, és kívánom, hogy sokaknak szerezzen értékes szellemi örömöt.”
dr. Bábel Balázs, Kalocsa – Kecskeméti Főegyházmegye érseke
„…egész estét betöltő programjai jól szerkesztett, igényes válogatást mutatnak, hivatásos előadókhoz méltó színvonalon. Külön kiemelést érdemel az a misszió, melyet a magyar költészet megismertetéséért, népszerűsítéséért folytat munkásságával, határon belül és túl. Tóth Péter önálló estjeit jó szívvel ajánlom minden versszerető irodalomkedvelő figyelmébe.”
Imre Károly, a Bács – Kiskun Megyei Közművelődési Intézet igazgatója
„A Kárpát-medencei versmondás egyik legműködőbb és legtermékenyebb csatornája. Amikor verset mond, harmóniát teremt. Mélységeket keres és talál. Péter nagy misszionárius, aki az önmagán átszűrt szövegeket meztelen valójukban tárja közönség elé. Azt hiszem, ezt a munkát minden magyar embernek meg kell köszönnie. Én köszönöm.”
Hajvert Ákos, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnöke
Riportok, ajánlott cikkek
Részvétnyilvánítás a magyar buszbaleset áldozatainak
A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége Magyarország nemzeti gyásznapján kegyelettel hajt fejet az olaszországi buszbaleset áldozatainak emléke előtt. Gyertyáinkat az értelmetlenül elpusztult fiatalok lelki üdvösségéért, örök nyugodalmáért gyújtjuk meg.
Imádkozunk a hozzátartozókért, hogy legyen erejük elviselni az elviselhetetlen fájdalom és gyász terhét, a keresztet, amelyet drága szeretteik elvesztése jelent.
Mielőbbi gyógyulást kívánunk minden túlélőnek, vigasztalást minden családnak és a Szinyei Merse Pál Gimnázium tantestületének, diákjainak.
Karácsonyi köszöntő a 2016-2017-es KCSP ösztöndíjasaitól
Éves KMOSZ beszámoló
Országos ernyőszervezetünk a KMOSZ, az egyetemes nemzeti gondokra is odafigyel és próbál segíteni ott, ahol kell és úgy, ahogy lehet. Március 10-re, a Székely Szabadság Napjára a Kmosz kétnyelvű üzenetet küldött a Székely Nemzeti Tanács elnökének, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió elnökének, kifejezve szolidaritását a székely autonómia ügyével, ugyanakkor részt vett az akkor szervezett tüntetéseken is.
Programjainkat is úgy szerveztük és szervezzük meg, hogy azokat eljuttassuk a keleti parttól nyugatra is. Ezt bizonyítja Bálint László „Egy falatnyi Erdély” című rendezvénysorozata is, amelyet könyvbemutató mellett vetítés kísért, megismertetve Erdély művészetét, tájait, a varsági iskola megsegítését. Torontóban, Ottawában a felolvasásokba, versmondásokba bekapcsolódtak a KCSP ösztöndíjasai és a helybéli zenei előadóművészek is. Az erdélyi alapítvány eljutott Montréalba, Calgary-ba, Edmontonba, Windsorba, valamint a Cambridge-i Kossuth Házba is.
Emlékezetes rendezvényünk volt a „Báró elvtárs” című előadással egybekötött könyvbemutató, amit a holland származású és a magyar történelmi múlttal foglalkozó író, Jaap Scholten tartott Torontóban.
KMOSZ kezdeményezésére indult el az Ottawai Magyar Ház serkentését célzó színházi előadás sorozat, ami ma már szépen működik, és tulajdonképpen hidat épít ki a Kárpát-medence és diaszpóra színházművészete között. Elsőként a Komáromi Lovas Színház munkatársának, Derzsi Györgynek a „Szerelmem Sárdy” című előadása került bemutatásra 2015 októberében, majd a „Lehár” című darabbal tért vissza hozzánk 2016 februárjában. Ezt követően, 2016 márciusában, Karithy Ferenc „Gellérthegyi álmok” című színdarabját láthatta a kanadai közönség. A szereplők a Marosvásárhelyen tanuló magyarországi színi- és rendezői növendékek, Tóth Szilvia Lilla, Bálint Örs Hunor és Létmányi Attila, voltak. Ezzel egy időben, Bálint Örs Hunor bemutatta fotókiállítását is. A színházi kezdeményezésnek legutóbbi darabja a Cserje Zsuzsa által rendezett „Shirley Valentine” című színjáték, amellyel Vándor Éva mutatkozott be a kanadai közönségnek.
A KMOSZ nyílt levelet intézett a kanadai magyarsághoz, amelyben az október 2-án tartott népszavazásra kértük honfitársainkat. A levelet elküldtük a magyar kormány vezetőinek, angol változatát pedig eljuttattuk az Európai Unióhoz is.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját minden tagszervezetünk méltóképpen megünnepelte. A Kalejdoszkóp folyóirat interjú-sorozattal és Némethy Nóra 1956 című dalszövegével indította az ünneplését, amelyhez kapcsolható Dancs Rózsa készülő, „Add tovább a lángot – az emigrációba kényszerültek élettörténetei” című interjúkötete is. Az Extra hungariam tagszervezetünk bonyolította le a Honvéd Nemzeti Néptánc Együttes „Spirit of Hungary” című torontói előadásának megszervezését. Az Új Bojtorján Együttes ontariói turnéja egy nagyon eredményes szervezésünk volt. 1956 emléke előtti kegyelet és a Kanada iránti hála megnyilvánulására tagszervezetünk, a Huvac néven ismert Kanadai Magyar Képzőművészek Egyesületének tárlata került megrendezésre a torontói főkonzulátuson. Több KMOSz képviselő utazott el Edmontonba részt venni a 3 napos Kanadai Magyar Kulturális Tanács (KMKT) által szervezett 56-os konferencián, bizonyítván az együttműködési akaratot és az összetartozás elvét.
A kanadai magyar nagykövetség óriásrendezvénye, a „Montreáli Hét”, meglehetősen nagy sikert aratott. Ennek néptáncos része, a Csillagszeműek előadása, Torontón kívül eljutott azt Ottawai Magyar Házba is, valamint az Ottawai Történelmi Múzeumba, a kanadai kormányszervezeti képviselők elé is, majd tovább Edmontonba a KMKT által szerrvezett eseményre. Emlékezetes esték voltak, köszönjük a szereplést és a támogatást.56-os zászló kampányunkkal ismételten az ünnepi évet akarjuk hirdetni a kanadaiaknak, autókra tehető kis zászlóinkat látva azok is felfigyelnek az elmúlt hatvan év jelentőségére, akik addig nem gondoltak rá. Tevékenységünk nyomon követhető honlapunkon és a Hungarian Reporter c. internetes portálunkon is.
A KMOSZ két nyelven, angolul és magyarul válaszolt Traian Bășescu volt román államfő nem hivatalos, de óriási botrányt kavaró, az Orbán-kormányhoz intézett üzenetére, amelyet elküldtünk mind a román, mind a magyar kormány képviselőinek, valamint az erdélyi magyarság szervezetei vezetőinek. Ebben történelmi adatokkal támasztottuk alá, hogy az erdélyi magyarságnak nincs mit ünnepelnie az 1918. december 1-i gyulafehérvári gyűlés évfordulóján. Ezt a levelünket a MTI is közölte.
Majdnem minden rendezvényünkbe bevonjuk a KMOSZ-hez küldött KCSP-s ösztöndíjasokat is. Ennek kapcsán köszönjük a magyar kormánynak a diaszpóra magyarsága iránt tanúsított gondoskodását, amely ebben a programban igazán testet ölt. A KCSP össznemzetet érintő küldetést teljesít, amiért egy nemes programnak minősül.
A KMOSZ elnöke fontosnak tartotta megismerni az ország különböző városaiban működő magyar szervezeteket, ezért az elmúlt év alatt végigjárta Kanada különböző tartományait és találkozott, elbeszélgetett az ott élő magyarokkal, a közösségek vezetőivel. A tavasszal eljutott Vancouverbe és British Columbia fővárosába, Victoriába, Edmontonba, Kelownába, ahol megbeszélték közös gondjainkat, tennivalóinkat a magyar házak vezetőivel. Szeptemberben Winnipegben és Montreálban kereste fel a magyar szervezeteket. Ezekről a látogatásokról beszámolt a KMOSZ vezetőségének is a havi gyűléseinken. Úgy érzem, hogy ezek a találkozások erősítették azt a folyamatot, amelyet itt, a múlt évi Diaszpóra Tanácsülésen is hangsúlyoztunk: az egymáshoz közeledést, a szorosabb együttműködést a diaszpórában élők magyar identitástudatának megőrzése érdekében.