A CBC beszámolói Magyarországról és a migráns válságról
Az emberek azért olvassák a tömegkommunikációs szervek (média) híreit, hogy tájékozódjanak az eseményekről, elősegítsék a hírek közzétételét és ezzel erősítsék a társadalmat. A társadalom azt is elvárja a médiától, mint a demokrácia egyik szerves részétől, hogy tartsa magát a előírásokhoz és a híreket pontosan és hűen adják vissza, ezzel is betöltve szerepét a modern társadalomban. Mit tehetünk akkor, amikor a média helytelen információkat közöl? Milyen lépéseket tegyenek az igazságszerető polgárok, amikor a hírszolgáltatásban félreinformálás rejtőzik azért, hogy azzal meggondolatlanul átalakítsák a közvéleményt?
A CBC „The National” című műsora a közelmúltban, 2016. november 24-én adott közre egy videó riportot „Az ellentmondásos Magyarország” címmel, amit december 11-én egy újságcikk követett „A barátságtalan magyar közhangulat elutasítja a bevándorlókat és az újságírókat” címmel. Szomorúan állapítjuk meg, hogy a CBC ismételten úgy döntött, hogy olyan riportokat tegyen közzé Magyarországról, amik helytelen és félrevezető információkat tartalmaznak, és amiket úgy értékelünk, hogy azok nem Magyarország hírnevét, hanem inkább a CBC szavahihetőségét károsítják.
Mindkét CBC riport a magyar társadalom szélsőséges elemeinek bemutatásával kezdődik, akik a magyar törvényeket nyíltan megsértik. A magyar kormány számos alkalommal elkülönítette magát ezektől a polgári védelmi csoportoktól, biztosította a törvényes rendet és gondoskodott róla, hogy ezeket a szélsőséges csoportokat bírósági eljárás alá helyezzék. Szélsőséges elemek léteznek Magyarországon, de csak jelentéktelen csoportokban és jelentéktelenül kis számban. Összehasonlításképpen, Kanadát sem neveznénk a szélső-jobboldal növekvő bázisának, vagy a szélsőségesek állomáshelyének, azért mert vannak Kanadában fehér felsőbbrendűségi csoportok, létezik nemzetiségi gyűlölet, van faji alapú bűnözés és történt itt magas szintű antiszemitizmus. Egy kisebbség nem képviseli a társadalom egészét és azokat csak a maguk jelentőségében szabad tárgyalni. Egy kisebbség nem képviseli a társadalom folyamatait.
Orbán Viktor miniszterelnök szabad és nyílt választáson történt megválasztása és a migráns válság Európában és Magyarországon való kitörése után a médiában egy mindenki számára szabad vádaskodó hadjárat uralkodik, ami Magyarországot önkényuralommal, korrupcióval, a sajtó és polgárjogi szabadságok korlátozásával, a bíróság függetlenségének korlátozásával vádolja. A vádak egész sokasága fellelhető, de azok alátámasztására nagyon kevés valós és igazi bizonyíték látott napvilágot. Hacsak felületesen is átfutjuk a magyar újságokat, láthatjuk, hogy milyen szembeötlően szabad módon cserélődtek ki a kormányt érintő ideológiák és kritikák, a politika színkép mindkét oldala felől. Magyarországon a sajtószabadság mindenhol érvényesül és csak akkor kerül vizsgálat alá, amikor a média hamis információkat közöl (ez nem mindig érvényesül Kanadában). A baloldali Népszabadság napilap bezárását pénzügyi nehézségek okozták és nem a kormány összeesküvése, ahogy azt egyesek elhitetni próbálták. Vagy talán a kormány beavatkozását kéne keresnünk a Guelph and Nanaimo 2016-ban történt megszűnésében is? Valójában, Brit Kolumbiában, az az elmúlt 10 évben 23 lap szűnt meg. Továbbmenően, a jogrendszer Magyarországon átlátható. A kormány egyetlen átalakítási kezdeményezése azt szolgálta, hogy még a kommunista időkből visszamaradt és régóta ott szolgáló tisztségviselők szolgálati átadását zökkenőmentessé tegyék. Elgondolkodhatunk rajta, hogy vajon a Szenátust, vagy a kanadai reformokat célzó kormánytörekvések megrekedését összefüggésbe hozhatjuk-e a demokrácia hanyatlásával? A médiában sokan kaptak azon, hogy kritizálják Magyarországot a migráns válság kezelését érintő korlátozott képességei miatt és ezzel diktátornak, fajgyűlölőnek, iszlám-ellenesnek vádolják a kis Közép-Európai országot, aki érdemessé vált arra, hogy kizárják az Európa Unióból. Érvelésük középpontjában az áll, hogy a Magyarország határaihoz jelenleg érkező emberáradatot ahhoz a több, mint 200 ezer magyarhoz hasonlítják, akik valóságos menekültként hagyták el Magyarországot az 1956-os Magyar Forradalom idején. Milyen érdekes, hogy ugyanezek az állítások figyelmen kívül hagyják azokat az érveléseket, amik rámutatnak a nagyon fontos különbségekre a gazdasági és politikai migránsok, valódi és nem-valódi menekültek között, kiemelik az embercsempészek szerepét és a figyelem előterébe helyezik azt a terhet, ami a nagyszámú és gyakran más vallású és kultúrából érkező tömegek befogadásával jár. Ilyen szembeötlő kérdések figyelembe vételével válhatna lehetővé a migráns válság és a multikulturális társadalom széleskörű magvitatása. Az „önkényuralom” és „elnyomás” egyetlen jelei csak abban mutatkoznak, hogy egyes államok úgy döntöttek, hogy megvédik azonosságukat, kultúrájukat és határaikat. Azok, akik kritizálják Magyarország viszonyulását a migráns válsághoz, nagy szolgálatot tennének, ha megemlítenék Angela Merkel német kancellár, 2010-ben tett nyilatkozatát, amiben ő a multikulturalizmus és a migránsok Németországba való integrálásnak kudarcáról beszél. Vagy, például, ha beszélnének párizsi migránsok beilleszkedésének kudarcáról, a Calais környéki ideiglenes migráns szállások körülményeiről, a Kölnben ünneplő német lakosság védelmének hiányáról. Azokat, amik elszigetelt eseményeknek látszanak, könnyen leírhatjuk úgy, mint „barátságtalan” közhangulatot.
CBC hatásosan bemutatta szándékát, hogy megfeledkezzen a történelmi tartalomról. A II. Világháború mindössze 71 évvel ezelőtt ért véget. Magyarországnak időre és egy tartós folyamatra van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza múltját, érdemeit és kudarcait. A 1945-1989 között eltel időszakban, Magyarországon senki sem beszélhetett a történelemről, vagy csak arról a változatról, amit a megszálló hatalom kényszerített rá. Úgy gondoljuk, a történelem többet érdemel annál, mintsem hogy azt várnánk, hogy egy 2000 éves múlttal rendelkező nemzet az 1989-ben elnyert szabadsága óta eltelt 27 év alatt oldja meg valamennyi problémáját. A CBC kísérlete, hogy vélt összefüggést fedezzen fel a II. Világháború és 1956 Magyarországa között egy nagyon felelőtlen vállalkozás. Az ilyen tartalmukból kiragadott, vizsgálat nélküli összehasonlítások, a történelmi összefüggések és a jelen megértésének nagymértékű hiányát tanúsítják.
Végül, CBC utalásokat tesz, hogy a Magyarországon vélt gyűlölet és türelmetlenség a szomszédos országokra is átterjedhet. Szégyenletes az, ahogy a magyar kisebbségeket, egyebek mellet Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Ukrajnában továbbra is bántalmazzák és diszkriminációban részesítik, ha azok az anyanyelvüket próbálják használni. Mi a helyzet azzal a gyűlölettel és türelmetlenséggel, amiben a Székelyek részesülnek Erdélyben, akik csak egy rendeletet kérnek saját autonómiájukra, hogy a jövőjüket maguk irányíthassák? Ezek a kérelmek kemény visszautasításra találtak kormányszintről, amik azt célozták, hogy elnyomják őket nemzetiségi mivoltukban. Vagy, mi a helyzet a diszkrimináció, visszaélés, vandalizmus és nemzetiségi gyűlölet számos eseteivel, amiknek a magyar kisebbségek az áldozatai, őseik földjén, a mai Szlovákiában, Szerbiában, Erdélyben, Kárpát-Ukrajnában. Valójában, Magyarország mindig is a nemzetiségi türelmesség bástyája volt és az idegenek üdvözlésére és befogadására hosszú múlttal tekint vissza az ország. Ezáltal, Magyarország hosszú történelme alatt az egyik első példája volt a multikulturális társadalomnak, amiből pl. Kanada ma annyi hasznot szerez. Lehet, hogy a CBC hibát követet el és Közép Európa történelme elkerülte figyelmét.
Ezért, a KMOSZ visszautasítja ezeket a riportokat, mert úgy találja, hogy azok nagyon káros hatásúak a kanadai és nemzetközi magyarság hírnevére. Egyben kéri, hogy a CBC hozzon nyilvánosságra egy közleményt, amiben helyesbíti az év novemberben és decemberében leközölt két riport tartalmát. Alapvető lépésként, a jövőben a CBC kérje ki a KMOSZ, vagy hasonló magyar szervezet véleményét hasonló jellegű cikkek készítésekor, hogy pontos és helytálló információkat szerezzen. A riportereknek és nemzeti médiának stratégiai célként kell kezelniük a hírszolgáltatás megbízhatóságának megőrzését és ez nem csak egy puszta szólam. A CBC nagy kárt okozott Magyarországnak and a magyar embereknek, ezért bizonyítsa akaratét, hogy a jövőre nézve kijavítsa azokat.
Ez a levelet az alábbi címekre jutattuk el:
|
Másolat:
|