Kategória: Sajtónyilatkozatok

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) kezdeményezésére immár kanadai politikusok is megismerhették az erdélyi magyarságot érintő emberi jogi problémákat, valamint a Székely Autonómia ügyét. Sőt, 2014 március 5-én a kanadai parlament ülésén Paul Dewar képviselő hivatalosan is benyújtotta azt az indítványt, amelyben kanadai magyarok arra kérik a kanadai kormányt, hogy gyakoroljon nyomást Romániára az erdélyi magyarok emberi jogainak gyakorlati érvényesítéséért. Eközben 11 kanadai magyar központban mutattak be egy dokumentumfilmet az erdélyi magyarság kommunizmus éveiben elszenvedett üldöztetéséről, valamint Ottawában és Torontóban tüntetést szerveztek a Székely Szabadság napjához kapcsolódóan.

A kanadai parlamentben benyújtott indítványt a 65 kanadai magyar szervezet által alapított Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) kezdeményezte és fogalmazta meg. Ezt több, mint 600 kanadai állampolgár támogatta aláírásával az elmúlt két hétben többek között Edmontonból, Calgaryból, Kitchenerből, Torontóbol, Ottawából és Montréalból. A beadvány 4 pontban kéri a kanadai kormányt arra, hogy diplomáciai csatornáin keresztül gyakoroljon nyomást Romániára az emberi jogok nemcsak törvénybe foglalása, hanem gyakorlati alkalmazása terén is, valamint hogy kezdjen párbeszédet a Székely Autonómiáról. A beadvány politikai pártok feletti jellegét jól mutatja, hogy mind a kormányzó Konzervatív Párt, mind pedig az ellenzék két legnagyobb pártját alkotó Nemzeti Demokrata Párt (NDP) valamint a Liberálisok egy-egy parlamenti képviselője is vállalta annak benyújtását a Parlamentben. Ezek közül Paul Dewar NDP-s képviselő beadványa ment át a leghamarabb a szükséges átfutási időn, és március 5-én (szerdán) hivatalosan is a parlament elé került s lett jegyzőkönyvezve 412-1977 szám alatt. Mivel a parlament március 7-én kéthetetes szünetre vonult, így a parlamenti ülésszak újbóli megkezdése után várható a konzervatív és liberális képviselők által egyébként már benyújtott indítvány hivatalos bemutatása a parlament előtt. Az érvényes szabályok szerint a kanadai kormánynak 45 napja van reagálni a beadványra.

Emellett a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége országos jellegű, 11 kanadai várost érintő filmvetítést szervezett, amely során Petényi Katalin és Kabay Barna „Szigorúan ellenőrzőtt életek” c. dokumnetumfilm-trilógiájának második része került levetítésre a helyi magyar központokban. Ez az erdélyi magyarság üldöztetését mutatja be a kommunizmus évtizedei alatt Márton Áron katolikus püspök és Tőkés László református lelkész életútjára összpontosítva. A filmbemutatót négy helyszínen két hazai szakértő, az ausztriai Linzből érkezett Dr. Vencser László katolikus lelkipásztor – akit maga Márton Áron püspök szentelt pappá 1971-ben, – valamint Varga Gabriella újságíró, a budapesti Jakab Antal Keresztény Kör elnöke és a dokumentumfilm-trilógia sajtóreferense mutatott be. Az országos filmbemutató fővédnöke Dr. Pordány László ottawai nagykövet volt.

A Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyre tervezett tömegmegmozdulást támogatva a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége március 7-én Ottawában szervezett felvonulást, amelyen az emberi jogok kanadai emlékművétől a kanadai szövetségi parlamentig vonult a 30 lelkes emberből álló csoport a metsző téli hidegben. Mindkét helyszínen Dr. Vencser László atya mondott imát, a parlament előtt pedig felolvasásra került a már benyújtott beadvány szövege, a Székely Nemzeti Tanács felhívása a világ közvéleményéhez, valamint David Kilgour volt parlamenti képviselő és Paul Dewar jelenlegi képviselő üdvözlő sorai. Paul Dewar üzenetében leszögezte, hogy örömmel támogatja az emberi jogokért való harcot világszerte, köztük Romániában is, mert „a kisebbségi jogok emberi jogok”. A felvonuló tömegben egyébként ott volt a kanadai ukránok képviselője is, szolidartitást vállalva az erdélyi magyarság ügyével s aláírásával is támogatva a KMOSz beadványát. Emellett még Torontóban került sor tüntetésre a Román Konzulátus előtt március 9-én, vasárnap, a Székely-Magyar Kanadai Egyesület szervezésében.Nagyításért kérjük kattintson a képekre.

December 12-én a kanadai Maclean’s hetilap online változata lehozta a KMOSz olvasói levelét, amellyel a Kertész Ákos magyar íróról készült november 18-ai cikkre reagált. A leközölt rövidített változatot és a KMOSz levelének eredeti változatát az alábbi nyelvváltó gombbal érheti el.

A Székely-Magyar Kanadai Egyesület Torontó-i tüntetéséhez hasonlóan és ugyanakkor azzal teljes összhangban rendezte meg a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége a Székelyek Nagy Menetelését támogató felvonulást Kanada fővárosában, Ottawában. Itt több mint 70 ember tüntetett a Román Nagykövetség előtt, akikhez David Kilgour, a kanadai szövetségi kormány volt külügyi államtitkára, a kanadai szövetségi parlament egyik leghosszabban szolgáló képviselője (1979-2006 között) intézett beszédet. Ezután a KMOSz elnöke, Dr. Feszty Dániel átadta a Román Nagykövetség második tanácsosának, Dr. Silvana Bolocan-nak, és a konzuli osztály vezetőjének, Gabriel Petricnek, a KMOSz petícióját. Ismertette a fogadó felekkel a KMOSz hátterét, azt, hogy kiket képvisel, és hogy mennyire reméljük azt, hogy a román kormány sokkal emberibb és érettebb útra tér az erdélyi magyar ügyeket és a Székelyföld autonómiáját illetően. Ezzel egyidőben, a tüntetők soraiban, felolvasásra került a Székely Nemzeti Tanács kiáltványa. Ezt követően a tünetők Kanada szövetségi parlamentje elé vonultak, ahol a megmozdulás békésen ért véget.

Külön köszönet a Montréal-i és Cornwall-i családoknak, akik ide elvezettek, hogy hozzánk csatlakozhassanak és az Ügy támogatásában részt vegyenek. Köszönet mindenkinek aki eljött, s reméljük, hogy a hiányzókat a következő alkalommal, ha majd arra is sor kell kerüljön, sorainkban láthatjuk. Hiszen ez az Ügy minden magyar ügye!Nagyításért kérjük kattintson a képekre.

A székelyek Romániában élő, magyar tudatú, magyar nyelvű népcsoportot alkotnak, amely a középkorban kollektív nemesi kiváltságokkal rendelkezett, és amely a XIII. századtól kezdve külön rendi nemzetnek minősült. Elsősorban az Erdély délkeleti részén található Székelyföldön – Hargita, Kovászna és Maros megyében – élnek immár több mint 1000 éve., de székelynek vallja magát a Brassótól Nagyszebenig húzódó, ún. Szászföldmagyarajkú lakosságának nagy része is.

Az erdélyi magyarság ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa történelmi önazonosságát, nyelvét, kultúráját, egyszóval magyarságtudatát, ezért harcol a területi és kulturális autonómiáért. Az autonómia az erdélyi magyarság előrehaladásának biztosítéka, amelynek érdekében világot átfogó tüntetésre kerül sor 2013. március 10-én, a Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyen. Kanadában Ottawa és Toronto magyarsága is csatlakozik a megmozduláshoz autonomiatüntetést szervezve a román nagykövetség, illetőleg román konzulátus előtt.

Mi, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségének elnöksége támogatjuk a marosvásárhelyi autonómiatüntetést, amelyet a Székely Nemzeti Tanács szervez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt támogatásával a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúk emlékművénél. A március 10-ei demonstráció szervezői területi autonómiát követelnek a Székelyföldnek, a Partiumnak, illetve kulturális autonómiát a teljes erdélyi magyarságnak.

Mi, a KMOSZ elnöksége egyet értünk a székely magyarok alábbi követeléseivel:

• Hogy otthon érezhessék magukat az őseiktől örökül kapott szülőföldjükön.
• Hogy anyanyelvüket és nemzeti szimbólumaikat szabadon használhassák.
• Hogy joguk legyen az önálló oktatáshoz minden szinten – óvodától az egyetemig.
• Hogy természeti kincseinkkel maguk gazdálkodhassanak, ne idegenek prédálják el azokat.
• Hogy saját dolgaikban maguk dönthessenek.

Mi, aláírók elismerjük, hogy az autonómia ma létkérdés a Székelyföld, áttételesen pedig az erdélyi magyarság számára!

2013 február 12-én példátlan támadás érte az ottawai Magyar Nagykövetség munkatársait, köztük Pordány László nagykövetet. A Kanadai Magyar Hírlap nevű internetes hírportál egy angol nyelvű honlapot és petíciót indított azzal a céllal, hogy a kanadai kormány tagjainak, valamint az ottawai külképviseletek vezetőinek eljuttatva azt ellehetetlenítse Pordány László nagykövet munkáját és kikényszerítse visszahívását.

A petíció és a honlap értelmi szerzője, Christopher Adam, a Kanadai Magyar Hírlap nevű internetes blogportál főszerkesztője. A petícióban tulajdonképpen antiszemitizmussal, pártpolitikiai megosztással, a más nézeteket vallók kirekesztésével, és a kanadai magyar szervezetek mellőzésével vádolja meg Pordány László nagykövetet.

Mint a kanadai magyar szervezetek többségét tömörítő Kanadai Magyarok Országos Szövetségének 17-tagú elnöksége – akik közül többen egy-egy kanadai magyar szervezet vezetőjeként hivatalunkból adódóan jól ismerjük Pordány László nagykövet Kanadában végzett munkáját, – ezúton kívánjuk megcáfolni az ellene és az elmúlt hónapokban szervezeteink ellen felhozott alaptalan vádakat.

Elsősorban tudnivaló, hogy Christopher Adam és a Kanadai Magyar Hírlap immár több, mint két éve – tehát a Magyarországon történt választások óta, – nyílt politikai kampányt folytat a jelenlegi Magyar Kormány, az ottawai Magyar Nagykövetség, valamint a kanadai magyar szervezetek és azok vezetői ellen. Elég csak felidézni a Magyar Kormány ellen 2011 októberében megjelentetett majd 20-oldalas vádiratát (1), az Androvich Tamás korábbi montreáli magyar plébános ellen folytatott lejárató kampányt és az ellene tett feljelentést (2), valamint a szervezetünket vagy az ottawai magyar nagykövetséget támadó több, mint két tucat cikk megjelentetését az elmúlt két évben. Ezek szinte mindegyikét – a békesség kedvéért és a tolerancia jegyében, – válasz nélkül hagyták mind a Nagykövetség, mind pedig a kanadai magyar szervezetek képviselői. Ezek után tehát nyilvánvalóan alaptalan az a vád, hogy a más nézeteket vallók ki lennének rekesztve a közéletből, hiszen bíráló cikkeiket ezeddig türelemmel és toleranciával viselték el az érintettek.

Tették ezt mindazok ellenére, hogy a Kanadai Magyar Hírlap az emberi méltóságot sárba tipró, obszcén megnyilvánulásoktól sem riad vissza, azoknak rutin módon ad teret. Oldalaikon ugyanis a másképp gondolkodókat a legocsmányabb – nyomdafestéket nem tűrő – jelzőkkel illetik, s illethetik a szerzők és az olvasók a hozzászólásokban. Ezek lehetővé tétele egyébként sérti saját moderációs elveiket és a személyiségi jogok védelmét is. Még elszomorítóbb, hogy ez a stílus immár cikkeiket is átitatja, hiszen pl. Christopher Adam a következő módon fogalmaz egy friss cikkében (3):

„Érdemes lesz Ottawában és másutt is jól átgondolni, hogy mire iratkozunk fel, amikor útlevélhez és magyar állampolgársághoz folyamodunk, és amikor az Orbán rendszer Kanadába kihelyezett antiszemita és szélsőjobboldali diplomatái előtt teszünk esküt a kétharmad morális szarhalmazára.”

Hihetetlen, hogy egy egyetemi oktató, akitől a művelt megnyilvánulás bizonyos szintjét várná el az ember, ilyen mélységbe képes lesüllyedni azon túl, hogy a kollektív bűnösség elvét alkalmazva bélyegez meg embereket teljesen alaptalanul.

Meg kell továbbá említenünk, hogy szerkesztői munkáján túl Christopher Adam alapító tagja a (kb. féltucat tagot számláló) Kanadai Magyar Demokratikus Chartának is (4), amely magát a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök által alapított Magyar Demokratikus Charta tagjaként tünteti fel. Ezzel egyértelműen kötődik egy jelenleg is aktív pártpolitikai személyiséghez. Ki van tehát pártpolitikailag elkötelezve? A petíció szerzője, vagy a Nagykövetség és a kanadai magyar szervezetek? Mindezekből nyilvánvaló, hogy Christopher Adamot, – aki az előző kormányok alatt szoros kapcsolatot ápolt az akkori Magyar Nagykövetséggel, – a nyíltan felvállalt pártpolitikai elfogultság, valamint a vélt mellőzöttségből adódó sértődöttség vezérelhetik a nemzeti gondolkodású szervezetek és egyének módszeres támadásában.

A pártpolitikai megosztottságot tehát egyértelműen nem az ottawai Magyar Nagykövetség, vagy a kanadai magyar szervezetek ültetik el a kanadai magyar közéletben, hanem maga a Kanadai Magyar Hírlap. Sőt mi több: a más nézeteket vallók kirekesztését sem az általa megvádoltak, hanem éppen maga Christopher Adam hirdeti pl. a következő idézetében (5): “De hiszem, hogy köztünk és a Fidesz képviselőivel, kollaboránsaival és haszonélvezőival csak az a közös, hogy – a sors véletlenjének köszönhetően – ők is éppen magyarul beszélnek, és mi is. De nem tartozunk velük egy nemzethez és nem alkothatunk velük közösséget.” Döbbenettel állunk e kijelentés előtt, amely a magyar nemzetből rekeszt ki magukat egyébként magyarnak valló embereket.

A kettős mérce és a következetlenség sem áll távol Christopher Adamtól. Míg most antiszemitizmussal vádolja meg Pordány Lászlót, pár hónapja még saját maga is dícsérő szavakkal illette őt ugyanazzal az esettel kapcsolatban, amelyet most vádként hoz fel (6): “Pordány László tiszteletreméltó módon elutasította az antiszemitizmust és a rasszizmust.” Akkor most szerinte Nagykövet úr elutasítja, vagy nem az antiszemitizmust? De feltehetnénk azt a további, s talán sokkal fontosabb kérdést is, hogy vajon a Kanadai Magyar Hírlap elhatárolódik-e az antiszemitizmustól? Vagy vajon nem tette-e lehetővé több, mint 100 cikk leközlését egy olyan szerzőtől (7), – Szemenyei-Kiss Tamástól, – aki nyíltan antiszemita nézeteket vallott, s aki a zsidókat Magyarországon “vendégpolgároknak” tekintette (8), vagy aki kijelentette, hogy “Lehetetlen elfogadni azt az állapotot, hogy a magyar nemzet vezetése úgy kulturális szinten, mint politikai és gazdasági szinten főleg a zsidók kezében van, ezen a három ponton gyakorlatilag az összes hatalom.” (8). Ismét csak döbbenettel állunk azelőtt, hogy a Kanadai Magyar Hírlap, – miközben másokat antiszemitizmussal vádol, – lehetővé tette egy ilyen szerző több, mint 100 cikkének leközlését, mindenféle elhatárolódás nélkül.

Végezetül, hadd ejtsünk egy szót Christopher Adam azon vádját illetően, hogy a Nagykövetség lekezelően bánik a kanadai magyar szervezetekkel, hisz ahogy állítja (9): “Magyarorország Ottawában szolgáló diplomatái pontosan ugyanolyan lekezelően tekintenek perspektíváinkra és lapunkra, mint ahogy tekintenek egy kiörögedett kanadai magyar templom alagsorában megrendezett ebédre, egy nemzeti megemlékezésre, vagy bármelyik emigráns szervezetre“. Ezt a kijelentést, mint a kanadai magyar közösségek helyi vezetői, közvetlen tapasztalatunk alapján a leghatározottabban cáfolhatjuk: olyan szoros együttműködés, remek viszony a kanadai magyar szervezetek és az ottawai Magyar Nagykövetség között, mint ami jelenleg van, még soha nem volt Kanadában. Nagykövet úr egy új, a diaszpóra magyarságára építő gondolkodásmódot honosított meg s két év alatt szinte minden magyar közösségbe eljutott, még a legkisebbeket is meglátogatva. Emellett pl. az Ottawai Magyar Ház és az ottawai Magyar Nagykövetség immár két éve közösen rendezi nemzeti ünnepeinket, egyszóval, ennyi figyelmet, ilyen kinyújtott kezet a kanadai magyar közösségek soha ezelőtt nem kaptak az ottawai Magyar Nagykövetségtől. Ha Christopher Adam és társai is részt vennének a magyar nemzeti ünnepeken, – s azt a kérdést már fel sem merjük tenni, hogy vajon ezt miért nem tartják fontosnak, – akkor első kézből tudhatnák mindezt.

Mindezek fényében a leghatározottabban elutasítjuk a Kanadai Magyar Hírlapnak a jóízlés határain túlmenő támadásait, és ki kívánunk állni Pordány László nagykövet és az ottawai Magyar Nagykövetség összes munkatársa mellett: nagyra értékelve munkájukat és erőfeszítéseiket a magyar nemzeti öntudat megőrzése, ápolása és a magyar nemzet határokon átívelő közjogi egységének megteremtése terén.

Egyúttal szeretnénk felszólítani Christopher Adamot és a Kanadai Magyar Hírlapot, hogy hagyják abba az alaptalan, a csúsztatásokra és a szenzációhajhászásra építő és saját politikai céljaikat szolgáló támadásokat a másképp gondolkodók ellen. Kérjük, hogy ne csak másokon kérjék számon, hanem magukon is gyakorolják a türelem és tolerancia erényét. Ahogy mi el tudjuk csendben, türelemmel fogadni, hogy nézeteink velük nem egyeznek, – de ettől még továbbra is magyaroknak tekintjük őket, – úgy ő és társai is fogadják el, hogy a kanadai magyarok döntő többsége nem azonosul a nézeteikkel. De ezért ne gyalázzák őket és ne rekesszék ki őket a magyar nemzetből!Továbbá, tisztelettel kérjük: ha valóban hisznek a demokratikus elvekben, akkor fogadják el a magyar nép és a kanadai magyar szervezetek demokratikus választásokon hozott döntéseit. S ha már úgy döntöttek, hogy a kanadai magyar szervezetek életében nem vesznek részt, – mert építeni nem kívánnak, – akkor inkább a tétlenséget válasszák, s ne romboljanak és gyalázkodjanak!

Idézett források:

1. http://www.hungariancharter.com/chdc-indictment.php
2. http://kanadaihirlap.com/2011/12/06/reflexio-egy-reflexologusra-a-kanadai-magyar-demokratikus-charta-valasza-androvich-tamasnak/
3. http://kanadaihirlap.com/2013/02/09/magyarorszag-alkotmanya-valamennyiunk-szegyene/
4. http://www.hungariancharter.com/magyar.php
5. http://kanadaihirlap.com/2012/12/01/adventi-antifasiszta-tuntetes-menni-vagy-otthon-maradni/
6. http://kanadaihirlap.com/2012/04/26/pordany-laszlo-nagykovet-elhatarolodott-az-antiszemita-levelirotol/
7. http://kanadaihirlap.com/2012/11/10/a-kanadai-magyar-hirlap-bucsuzik-szemenyei-kiss-tamastol/
8. http://kertesz.freeblog.hu/archives/2007/07/24/2495311/
9. http://kanadaihirlap.com/2013/02/06/diplomaciai-kovetkezmenyei-lehetnek-a-kanadai-magyar-hirlap-legujabb-pordany-cikkenek/

Jó néhány olyan sajtó forrás van világszerte, amely nagy megbecsülésnek örvend. Erősségük abból a hivatásos, részre-nem-hajló és kiegyensúlyozott magatartásból ered mely szíve a megbízható hírközlésnek. Végül is az a közös céljuk, hogy a lehető legpontosabb és legmegbízhatóbb híradással szolgáljanak.

A CBC megkérdőjelezhető színvonala

A CBC december 12-én országszerte sugárzott különleges adása, mely „A biztonság keresése” címet viselte, beszélt a magyar közuralom érzékelhető leépüléséről és a roma kisebbség helyzetéről, mely menekül Magyarországról, viszonylagos biztonságát keresve Kanadában.

Jóllehet elismerjük a roma kérdés sürgető mivoltát, mind Magyarországon, mind Európában, ugyanakkor CBC-nek és másoknak az lenne a legfontosabb feladata, hogy ragaszkodjanak a legmagasabb színvonalhoz és nézőiket csakis és tárgyilagos tájékoztatással szolgálják.

Ezt a színvonalat a CBC „A biztonság keresése” c. adás műsorjában sajnos meg sem közelítette.

Magyarország európai színvonala

Nagyon fontos kihangsúlyoznunk, hogy Magyarország intézményei és alkotmánya képviseli és megőrzi az emberi jogoknak, a törvény uralmának legbecsesebb európai értékeit, és tiszteli azt a nemzetiségi arculatszínességet, mely Magyarországon és a térségben jelen van. Magyarország része az Európai Uniónak, amelyet nemrég béke Nobel-díjjal tüntettek ki.

Mint bármely országban, közösségi kérdések átszövik a nemzetet.

Magyarország vezérszereplő a roma kérdések megoldásában

Amint Kanada teljesíti történelmi kötelezettségeit és foglalkozik a tőzsgyökeres népessége közti egyenlőtlenségekkel, Magyarország hasonlóképpen eltökélt, hogy gondoskodjon a legsebezhetőbb emberek és csoportok olyan javairól és életformáiról, amelyek elérhetőek minden magyar számára.

Eltérően az összes más európai államtól, a magyarországi romák az egyetlenek akik már 1993 óta biztosított képviselettel bírnak az önkormányzatokban és az országházban, mégpedig néggyel. Ezt az állandó társas¹ viszonyt és képviseletet Magyarországon törvénytervezet védi.

Magyarország Európai Uniós (EU) elnöksége idején a kormány előterjesztett egy messzenyúlóan részletes és egyetértésen alapuló európai roma átfogó tervet. Ez a tízéves átfogó terv elkötelezettséget mutat arra, hogy csökkentse a szegénységi szintet, javítsa és biztosítsa a neveléshez való hozzájutást, és jövedelmező alkalmazási lehetőségekre nyit utat, valamint csökkenti a közösségi egyenlőtlenséget roma és nem roma emberek között gyakorlati együttműködés révén.

Ezt az átfogó tervet az Európai Unió minden tagállama elfogadta.

A CBC részrehajló

A CBC elmulasztotta még csak érinteni is ezt a kezdeményezést és ennek példátlan átfogó terv céljait az európai Roma lakosság részére.

Továbbá, a CBC úgy festette le a magyar népet, mint aki előszeretettel fajgyűlölő, idegengyűlölő és hajlik a parancsuralmi ideológiák felé. Az ilyen általánosítások mindig a valós tájékoztatás hiányát mutatják.

A 20. századi kommunista és kényúri rendszerekkel szembeni hősies és jól ismert kiállásain kívül Magyarország számtalanszor tett tanúbizonyságot a megkülönböztető és bújtogató magatartás elítéléséről.

A magyar kormány és bíróság elítéli, és mindig is elítélte, az ellenzéki Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik), párt nyilatkozatait sőt, már 2009-ben törvényen kívül helyezte a szélsőséges szárnyát, a Magyar Gárdát. Ezt a tényt a Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal elismeri.² Akkor miért helyezte a CBC a már három éve törvénytelen és betiltott Gárdát a műsora fénypontjába?Ezt a tényt sem említette a CBC, holott kiemelten kezelhette volna mint tényt, amit a kanadai kormány is igazolt. Továbbá, az is sokat elárul, hogy a kanadai kormány éppen most minősítette Magyarországot 27 más országgal együtt „biztonságosnak”³, ellentétben a műsor végén megjelenő bevándorlási ügyvéd felmérésével, mely szerint „Magyarország minden csak nem biztonságos”.

A CBC kérdéses „tényei”

A sajtó kötelessége valós képet nyújtani.. Mi úgy véljük a CBC igencsak megrontotta hírközlési hitelességét azzal, hogy a megszólaltatott személyt „Magyarország szakértőknek” nevezte.

Sem a korábbi EU országházi képviselő, Mohácsi Viktória, sem Christopher Adam nem áll távol az ellentmondásoktól és botrányoktól, és ők, a leghatározottabban szólva, nem képviselik sem a kanadai magyarságot, sem pedig a roma népet. Mohácsi gyakran követett el bújtogató és alaptalan vádaskodást a tényekre és a következményekre való tekintet nélkül. A magyar bíróság most helyezte őt vád alá miután kanadai menedékjog-kérelmét követően hamis vádakkal és indokokkal szolgált.

Az elhíresült és megrendítő eljárás folyamán,ami a romániai kézilabda játékos Marian Cozma meggyilkolását a magyarországi Veszprémben körülvette, Mohácsi kijelentette – amit később visszavont –, hogy Cozma felelős volt egy csoport roma kihívásáért, ami a meggyilkolásához vezetett. Úgy a bíróság, mint a CCTV adás minden kétség nélkül bizonyította, hogy Marian Cozma ki volt szemelve és ok nélkül lett az áldozata egy szörnyű, szervezett roma támadásnak.

A CBC felelőssége lett volna jelenteni ezeket és más eseményeket, ami leleplezte volna a romák közötti kézzelfogható és valós bűnözési kérdést. Az azonban elszomorító és feltétlenül elítélendő, hogy Mohácsi Viktória fenyegető leveleket kapott – ha ez valóban így van. Ugyanakkor az is elítélendő, hogy az őt illető vádak elől Kanadába menekült.

Hasonlóképpen, Christopher Adam, aki szerződéses oktató a Carleton Egyetemen, nem tanít magyar történelmi tanfolyamatokat, sem nem részese számtalan magyar szakértő hitelességének, akik egyetemen vannak, vagy külső társaságokban Kanada-szerte. A CBC műsorában megszólaltatott Adam úr hivatkozása egy forrás nélküli okiratra, a hitelességnek egy riasztó hiányára mutat.

KMOSz elkötelezettsége

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) úgy véli, hogy kötelessége és küldetése előmozdítani az emberi jogok ügyét, és ezáltal is egy pontos, megbízható, kiegyensúlyozott és mindenki számára elérhető központi forrás kíván lenni.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége elítél minden faji, vallási és nemzeti megkülönböztetést és az antiszemitizmus minden formáját. Továbbra sem kapcsolódunk semmilyen politikai párthoz vagy érdekszervezethez.

Úgy véljük, hogy a CBC általánosításoknak hódolt be és eltúlozott egy elszigetelt esetet, mint amilyen a Balogh családé. A mi közös érdekünk az, hogy a magyar közösségből a megfelelő személyekkel és szervezetekkel történjék párbeszéd és tanácskodás úgy, hogy a CBC és mások a nevükhöz illő hírközlés legmagasabb szintjét nyújthassák.

1. “Hungarian National Social Inclusion Strategy”, Ministry of Public Administration and Justice, State Secretariat for Social Inclusion, Budapest, December 2011.
2. Responses to Information Requests, Immigration and Refugee Board of Canada, September 29, 4. 2011. http://www.irb-cisr.gc.ca:8080/RIR_RDI/RIR_RDI.aspx?id=453599&l=e
3. “Kenney names 27 countries as ‘safe’ in refugee claim dealing.” CBC, December 14, 2012.4. “Mohácsi Viktória: ‘cigányozott Cozma feltehetöleg’”, HirCity, March 4, 2009.http://www.hircity.hu/regiok/53934.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) megdöbbenéssel vette tudomásul Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselőnek az Országház november 26-i plenáris ülésén elhangzott kijelentését, amely szerint itt az ideje

“hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

A kanadai és egyetemes emberi értékek tiszteletben tartásának szellemében, a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége határozottan elítél minden faji, vallási, vagy etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést, valamint az antiszemitizmus minden formáját. A KMOSz minden embert egyenlőnek tekint s e szellemben kíván mindig, mindenkor kiállni minden hátrányos megkülönböztetést szenvedő ember vagy közösség mellett.