Ötvenedik évfordulóját ünnepli a montreáli Gyöngyösbokréta együttes. A csoport nagyszabású előadást tervez június 3-án a McGill Egyetem Moyse Hall színháztermében, ahol nem csak az együttes három korcsoportja lep színpadra, hanem régi táncosok is visszatérnek az elmúlt évtizedek egy-két sikerszámát feleleveníteni. Dreisziger Kálmánnal beszélgettem, aki 18 éven át vezette az együttest, és akinek munkáját most fia és menye, Dénes es Gissella viszik tovább.
Dorka – Hogyan tükrözi ez az előadás a Bokréta 50 éves munkáját?
Kálmán – Az együttes inspirációját Kodály Zoltán híres idézete fejezi ki legjobban: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Nos, ezt a visszaszerzési munkát a Bokréta már félévszázada kitűnően folytatja. Az előadáson például hatévestől hatvanévesig négy nemzedéket fogunk látni.
– Négy nemzedék az négy csoportot jelent?
– Nem ilyen egyszerű, de körülbelül így van. Tulajdonképpen öt csoportot lát majd a közönségünk. A gyerekeinket, az ificsoportunkat, a felnőtteket es a visszatérő régi táncosokat, akik a Gyöngyösbokréta két különböző korszakából hoznak vissza egy-egy műsorszámot.
– Ki mit táncol?
– Csodálatos gyerekcsoportunk van. A szülők javarészt erdélyiek, így talán nem véletlen, hogy a gyerekek felcsíki játékokat és táncokat fognak bemutatni.
Ificsoportunk viszonylag új, csak két éve létezik. Így is párját ritkítja. Részben azért, mert egyáltalán létezik – tudniillik a 12 vagy 13 kanadai magyar tánccsoport közül alig három-négynek van ificsoportja. A hagyomány átadása általában a tizenéveseknél szakad meg. De azért is egyedi a csoportunk, mert több a fiú mint a lány. Az ifik a szegedkörnyéki falvak es tanyavilág régies táncát, az oláhost mutatják be.
Felnőtt táncosainkról joggal mondhatjuk, hogy ők Észak-Amerika legszínvonalasabb csoportja. A felnőttek repertoárja fogja képezni az előadás oroszlánrészét. Tánckincsük ezúttal eléggé Erdély-centrikus. Mezőségi, székely es kalotaszegi táncokat visznek színpadra, valamint a szászcsávási cigányok virtuóz táncát. De lesz magyarországi hagyomány is – ugrós, kanásztánc, üveges es csárdás a Mezőföldről.
Régi táncosaink pedig szeretettel kapcsolódnak a műsorhoz. A közönség idősebb része biztos ismerős dallamokat fog hallani es arcokat látni a Háromugrósban. Az estét a Bokréta örökzöld sikerszáma, a Szatmári Táncok fogja zárni – méghozzá egy meglepetéssel bővítve.
– És ezzel vége az eseménynek?
– De nem ám! Tudjuk, hogy egy ilyen évfordulós előadás után a közönségből sokaknak viszket a talpa, mások beszélgetni, nosztalgiázni szeretnének. Annál is inkább mert a Gyöngyösbokréta eredeti alapító tagjai közül néhányan Torontóból, mások meg Floridából is ideutaznak az előadásra. Tehát úgy gondoltuk, hogy a műsor után táncházat rendezünk a Hungaria Social Clubban, ami csak kb. 15 perc séta a színháztól. A táncház belépője benne foglaltatik a színházi jegyárban.
– Ha mar jegyekről van szó…
– Igen, jegyek már vásárolhatók a Bokréta tagjaitól, vagy az interneten. Felnőtt jegyek 25 dollár, gyerek jegyek 20 dollár árban kaphatók. Felvilágosítás, útirány, időpont, stb. a Facebook-on, Bokreta50 címszó alatt található.
– Köszönöm szépen, a Gyöngyösbokrétának pedig legalább még egyszer 50 évnyi eredményes munkát kívánok!
Takácsy Dorka Kornélia, KCSP, Montreál