Kategória: Sajtónyilatkozatok

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) határozottan elítéli az ukránok folytatódó agresszív, diszkriminatív és elnyomó intézkedéseinek sorozatát, a kárpátaljai magyar kisebbség ellen. (Zakarpattia Oblast).

Az ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin nemrég kiadott egy nyilatkozatot (2018.szeptember 21-én) melyben figyelmeztette a magyar kormányt, hogy Beregszászon, a magyar konzulátuson átadott magyar útlevelek folyamán figyelmeztetés hangzott el, amely utasította az ukrán feleket, ezt tartsák titokban az ukrán hatóságok előtt. Ezt egy titokban készült videoval bizonyította.

Közölte, ha a magyar kormány nem intézkedik. kiutasítja a magyar konzult. Ez a lépés ellentétes Ukrajna minden nemzetközi kötelezettségével, a kettős állampolgárságra vonatkozó saját törtvényeivel. Időközben Ukrajna beváltotta a fenyegetést (kirúgta a konzult), Magyarország pedig megtette az előre jelzett válaszlépést. (kiutasította az egyik ukrán konzult Budapestről.

Ukrajna továbbra is megfélemlíti és veszélyezteti az ukrán magyarokat abban, hogy gyakorolják jogukat, a magyar állampolgárság, valamint a magyar nyelv és kultúra népszerűsítése, ünneplése és hagyományai védelmében.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége úgy véli, hogy az ukrán magyarok egyre inkább arra kényszerülnek, rejtett módon védjék meg a magyar örökségüket és ukrán alkotmányos jogaikat, az ukrán kormány és helyi tisztviselők magyarellenes retorikája, a helyi és kormányzati magyarellenes nyilatkozatok, intézkedések növekvő száma és a magyarlakta területen gyakori vandalizmus miatt.

Az ukrán tisztviselők durva hangja felháborító, veszélyezti környezetet a magyar kisebbségek számára. Ami a magyar állampolgárságot illeti, Magyarország és Ukrajna már megoldotta az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos valamennyi kérdést, amely lehetővé teszi a magyar háttérrel rendelkezők számára, hogy pályázhassanak a magyar állampolgárságra és útlevélre.

A probléma mostani felvetése nem egyéb képmutatásnál, az európai és a nemzeti kisebbségek kezelését zabályozó nemzetközi törvények durva megsértésénél. A KMOSz támogatja és követeli a kárpátaljai magyarokkal együtt, hogy azonnal állítsák le az etnikai alapú gyűlöletet és megfélemlítést a magyarok és más nemzeti kisebbségek ellen.

Amint Ukrajna belép a választási ciklusba, a KMOSz felhívja az ukrán kormányt, hogy használja ezt lehetőséget, hogy Ukrajna megőrizze az európai integráció felé vezető útját és hozzon létre egy befogadó Ukrajnát, amely tiszteletben tartja valamennyi állampolgár jogait.

Magyarország és Ukrajna történelme, sok tekintetben közös. Egy lépés lenne hátrafelé, ha Ukrajna olyan nemzetépítési utat választana, amely a gyűlölet, az elnyomás és az etnikai megosztottság légkörét hozza létre.

A KMOSz arra is felszólítja Ukrajnát, hogy tartózkodjon a Magyarország beregszászi képviselőjének kiutasításától. Ez veszélyes precedenst teremtene és megrontaná Ukrajna nemzetközi kapcsolatait is.

A KMOSz elkötelezett az összes magyar kisebbség jogainak védelme mellett, és továbbra is felemeli szavát, mikor a magyarokat sérelem diszkrimináció és jogfosztás éri. Reméljük, Ukrajna a béke és barátságos együttélés mellett dönt.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSZ) aggodalmát fejezi ki az Ukrajnában végbemenő magyar és más nemzeti kisebbségek jogainak korlátozása miatt. Az ukrán kormánynak saját állampolgárai ellen hozott, az egyéni és nemzetiségi jogokra vonatkozó agresszív és megkülönböztető intézkedései tarthatatlan helyzetet alakítottak ki a térségben. Ez az állapot fedi a nemzeti közösségek elleni támadás fogalmát is. Nem véletlen a visszaéléseknek az a sorozata, amely az oktatási törvénnyel kezdődött, majd a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székháza elleni támadásokkal folytatódott és abban a nyelvtörvényben csúcsosodott, amely megtiltotta, hogy a kisebbségek használhassák a saját nyelvüket. A KMOSZ reményét fejezi ki, hogy az EU, a NATO és a nemzetközi jogvédő szervezetek is felemelik szavukat a kérdésben, mert Ukrajnának is kötelező betartania nemzetközi kötelezettségvállalásait, amelyekkel az alkotmánybírósága döntése összeegyeztethetetlen.

A KMOSZ korábban is szót emelt az ukrajnai tanügyi terv ellen, amely megtiltja a nemzetiségi nyelven való oktatást és az anyanyelv használatát. Ez a törvény az európai értékek semmibevevése. Ez alapján szóba sem jöhet Ukrajna EU-hoz való csatlakozásának és a nyugati szövetségesekkel való együttműködésének a lehetősége. Az új tanügyi – nevelésügyi törvény megsemmisítő csapást jelent a kárpátaljai magyar közösségre, amely ragaszkodik anyanyelvéhez, kultúrájához, és harcol jogainak lábbal tiprása ellen.

Legújabban Petro Poroshenko, Ukrajna elnöke utasította a Parlamentet, hogy fosszák meg az állampolgárságuktól azokat a személyeket, akik kettős állampolgársággal és ezáltal Ukrajnán kívüli szavazati joggal rendelkeznek. Ez a törvény ismételten a Kárpátalján élő magyarok ellen irányul, akik közel egy évszázados elnyomás és megkülönböztetés után felvehették a magyar állampolgárságot azért, hogy megőrizhessék nemzeti identitásukat, kapcsolatot tarthassanak az anyaországgal és ott lakó családtagjaikkal. A KMOSz azzal a kéréssel fordul a nemzetközi szervezetekhez, hogy gyakoroljanak nyomást az ukrán kormányra az európai és nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartásában, elnyomó törvényeinek megszüntetésében.

Hasonlóan aggasztó helyzetet jelent Kárpátalja militarizálásának erősödése. Ukrajna mintegy 800-1000 főnyi katonai egységet vezényelt a magyar határtól tíz kilométernyi térségbe. A Beregszász közelében lévő régi katonai bázis ilyen méretű újraaktiválása nyílt agresszió Magyarország és a kárpátaljai magyar kisebbség ellen. A magyarok nem jelentenek semmiféle nemzeti veszélyt Ukrajnára és annak területi integritására, amelyet hangoztatnak, hogy saját népüket paranoid riadalomban tartsák. A KMOSZ aggasztónak tartja a kialakult helyzetet, és reményét fejezi ki, hogy hamarosan feloldódnak a feszültségek.

Sajnálatos, hogy a XXI. század Európájában harcolnunk kell a békés, törvénytisztelő nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáért. Ukrajna csak akkor lehet megbecsült állam a térségben, ha betartja saját állampolgárainak törvényes jogait. A KMOSZ támogatja a magyarországi emberjogi és az európai nemzeti kisebbségek védelméért folyó törekvéseket.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSZ) aggasztónak tartja és határozottan elítéli a kárpátaljai magyarok és az érdekeiket képviselő szervezetek elleni etnikai támadásokat.

A közelmúltban Molotov-koktélt dobtak az ungvári Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) irodájára, amely bűntett közvetlen veszélyt jelent az Ukrajnában élő magyarokra nézve, akik kultúrájukat akarják megőrizni, nyelvük, hagyományaik gyakorlására törekednek, valamint szeretnének Ukrajnában békében élni. Ezek a támadások felhívják minden nemzetközi szervezet figyelmét, beleértve az Európai Biztonsági- és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), az Európai Uniót (EU), hogy fokozottabb erőfeszítésekkel kövessék nyomon az Ukrajnában történteket, és gyakoroljanak nagyobb nyomást az ukrán kormányra, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek védelmét az európai és a nemzetközi kötelezettségek előírásainak megfelelően.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége üdvözli a február 4-i támadás elkövetőinek és a február 27-én elkövetett támadás két gyanúsítottjának letartóztatását, fogvatartását, ugyanakkor felszólítja az ukrán hatóságokat az alapos és átlátható kivizsgálások lebonyolítására,a bűnösök törvény elé állítására. Mindezek mellett hangsúlyozzuk, hogy az igazságszolgáltatásnak szigorúbb védelmet kell biztosítania mind a magyar közösségek, mind a magyar szervezetek számára.

A magyarellenes propagandán és a magyar kisebbségek elleni fellépések erőszakos megnyilvánulásain túl az ukrán kormány továbbra is támogatja az oktatásról szóló nemzeti törvényt, amely nyíltan megkülönbözteti a nemzeti kisebbségeket és veszélyezteti a kárpátaljai magyarság nyelvi és kulturális jogait. Az ukrán oktatási miniszter, L.M. Hrinevics egy 2018. február 1-én kelt levélben biztosította minden iskola- és oktatási intézmény igazgatóját, hogy az elfogadott iskolai tantervek alapján minden tantárgy két vagy több nyelven taníthatjó. Ezt követően azonban megerősítést nyert az az utasítás, hogy az oktatás területén dolgozók kötelesek kizárólag a hivatalos állami nyelvet használni, ezzel megtiltva a nemzeti kisebbség nyelvén való tanítás jogát. Az ukrán kormány tovább fokozza a kisebbségi nyelvhasználat elleni hadjáratát, még az oktatásról szóló törvény előírásain is túllépve.

Ezt a felháborító helyzetet az európai és nemzetközi szervezetek tudomására kell hozni, amelyek kötelesek foglalkozni vele.

A fent megfogalmazott fejleményeket figyelembe véve a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége támogatja a magyar kormány azon intézkedéseit, hogy felülvizsgálják Ukrajna európai integrációs törekvéseit mindaddig, amíg megfelelő intézkedéseket nem hoznak a magyar és más nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása terén.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége mindig hallatja hangját, amikor a magyar kisebbségek jogait bárhol a világon veszély fenyegeti, akár intézményes megkülönböztetéssel, akár megfélemlítéssel kell küzdeniük nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik gyakorlásának jogáért.

2017. szeptember 5-én az ukrán parlament elfogadott egy olyan módosított oktatási törvényt, amely súlyosan sérti az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogát. Az új jogszabály kiköti, hogy ötödik osztálytól felfele az oktatás hivatalos nyelve csakis az ukrán lehet, a kisebbségek nyelvén kizárólag a az óvodákban és elemi osztályokban lehet oktatni. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve az ukrán lesz. Mindenképp meg kell vizsgálni, hogy a törvényhatározat összhangban van-e az ukrán alaptörvénnyel és az európai értékekkel. Szijjártó Péter külügyminiszter Magyarország hátbaszúrásaként értékelte az új ukrán oktatási törvényt.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége ezúton teszi közzé hivatalos tiltakozását az új oktatási törvény ellen és a továbbiakban minden fórumon igyekszik majd felhívni a figyelmet a törvény diszkriminatív jellegére. Az Ukrajnában élő magyar kisebbség nyelvi és kulturális megmaradásának kulcsfontosságú eszköze nyelvének szabad használata, beleértve az oktatás nyelvét is. A több mint ezeréves transzkárpáti magyar örökség megőrzésének egyik fontos része az anyanyelven való tanulás és az anyanyelv használata. Felhívjuk a szervezeteket arra, hogy követeljék az ukrán államfőtől a törvény parlamenti felülvizsgálatát, valamint azt, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek képviselőinek lehetővé tegye az oktatási reformok előkészítésében való nagyobb részvételt, ezzel is hozzájárulva Ukrajna európai integrációjához.

Az Ukrajnában jelenleg működő magyar nyelviskolák és főiskolák a magyar kisebbségi oktatás fontos részei. A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége félti a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem jövőjét, mindkét intézmény oktatási nyelve a magyar. Ukrajna hivatalos nyelve kétségtelenül az ukrán nyelv, de Ukrajna lakosságának 20%-át nemzeti kisebbségek teszik ki, ezen nemzetek kultúráját, megmaradását egyformán elő kell segíteni és megvédeni.

A média egyes képviselői és a magyar politikai ellenzék gátlástalanul nacionalizmusnak titulálta a magyar kormány felhívását az ukrajnai magyarok kisebbségi jogainak megvédésére, holott a nacionalizmust tápláló bűnösök éppen azok az országok, amelyek megtagadják saját nemzeti kisebbségeiktől jogaik gyakorlását, azokat a jogokat, amelyeket a nemzeti, az európai uniós törvények és államközi egyezmények garantálnak. Ukrajna kétségtelenül megszegte az európai integrációra vonatkozó fogadalmát. Ha Magyarország nem állhat ki a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekért megdorgálás nélkül, akkor az egész, az európai kisebbségek jogait védő intézményrendszer léte kérdésessé válik. Magyarország szemtanúja lehetett annak, amint a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket a többségi nemzetek elnyomták, diszkriminálták, asszimilálták, és tette mindezt úgy, hogy akkor nem volt lehetősége beleszólni. Ma Magyarországnak nemcsak joga, hanem kötelessége is megvédeni a magyar nemzeti kisebbségeket, és a világon bárhol létező minden magyar szervezetnek kötelessége hangot emelni olyan diszkriminatív tettek ellen, mint az ukrán oktatási törvény elfogadása.

Magyarország mindent megtett diplomáciai erőfeszítések által azért, hogy Ukrajnában és a többi szomszédos országban, amelyek szégyenteljes módon kezelik a kisebbségi jogokat, változások következzenek be ezen a téren. Irónikus és álszent magatartás a román kormány részéről például, hogy agresszíven lépett fel az új ukrán oktatástörvény ellen, míg Romániában számos esetben megtagadták ugyanazokat a jogokat az erdélyi magyarságtól. Továbbmenve, rendkívül sajnálatos, hogy a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában élő magyarságnak folyamatosan küzdenie kell a többségi népek kisebbségi jogtiprásával.

Bocskor Andrea, kárpátaljai politikus elmondta:

„Az oktatási reform kisebbségellenes intézkedései nagy csalódást jelentenek, hisz Ukrajna számos alkalommal deklarálta európai integrációs elkötelezettségét. Az államnyelv megtanulását nem lehet erőszakos eszközökkel elősegíteni, csak megfelelő módszerekkel, motivációval és a jó példák átadásával. Az ukrajnai kisebbségek fentről irányított integrálása a többségi nemzethez nyílt asszimilációs törekvésekre utal. Ennek a törvénynek az elfogadása tükrözi Ukrajna őszinteségét az európai integráció, az európai értékek tisztelete és a jogállamiság terén.”

A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet nyilatkozta:

„A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ) megdöbbenéssel vett tudomást arról, hogy 2017. szeptember 5-én az Ukrán Parlament olyan törvényt fogadott el az oktatással kapcsolatban, mely korlátozza az Ukrajnában élő kisebbségek (így a magyarok) alapvető jogait a nyelvhasználat terén, s ütközik az európai, demokratikus elvekkel.”

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége szolidaritást vállal az ukrajnai magyarsággal és felhívást intéz nemzetközi szervezetekhez, az Európai Unióhoz, nemzeti kormányokhoz és aggódó állampolgárokhoz, hogy tiltakozzanak az új ukrán oktatási törvény ellen, amely egy több-etnikumu demokratikus Ukrajnában elfogadhatatlan.

Nyilatkozat és petíció a Nemzeti Összetartozás Napján, 2017-benAz alábbi dokumentum elkészült magyar, angol, román fordításban és azokat továbbítani fogják Magyarország és Románia kormányaihoz és más érdekképviseleti szerveknek.

A magyar nyelvű dokumentum letölthető itt: Nyilatkozat és petíció, a Nemzeti Összetartozás Napján, 2017-ben

A román nyelvű dokumentum letölthető itt: Declaratie si petitie, cu ocazia Zilei Comunitatii Nationale 2017

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége Magyarország nemzeti gyásznapján kegyelettel hajt fejet az olaszországi buszbaleset áldozatainak emléke előtt. Gyertyáinkat az értelmetlenül elpusztult fiatalok lelki üdvösségéért, örök nyugodalmáért gyújtjuk meg.

Imádkozunk a hozzátartozókért, hogy legyen erejük elviselni az elviselhetetlen fájdalom és gyász terhét, a keresztet, amelyet drága szeretteik elvesztése jelent.

Mielőbbi gyógyulást kívánunk minden túlélőnek, vigasztalást minden családnak és a Szinyei Merse Pál Gimnázium tantestületének, diákjainak.

2016. december 2-án Traian Bășescu, Románia volt elnöke, „Ki kell utasítanunk a bukaresti magyar nagykövetet!” címmel közölte e cikk alján olvasható bejegyzését a saját Facebook oldalán. Erre az általános felháborodást kiváltó, durva kijelentésére válaszoltunk az itt olvasható nyílt levelünkben:

Tisztelt Bășescu Úr!

Engedje meg, hogy emlékeztessük: Thomas Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke szerint az embereknek egyetlen kapcsolata, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj, egy idegen állam fennhatósága alá.

1918. december 1-én Gyulafehérváron a történelmi Magyarország keleti részének sorsáról nem a népakarat, hanem mindössze 1228 küldött döntött! Ennek a döntésnek az alapján alakult meg az új román állam, amelynek nemzetgyűlése – mindenki megnyugtatására! – kinyilvánította a következőket:

1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában.
2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének.”

Mivel ezeknek az ígéreteknek a gyakorlását azonnal megakadályozták, a nemzetiségek jogait lábbal tiporták és a mai napig lábbal tiporják Romániában – gondoljon csak a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az anyanyelvű oktatás ellehetetlenítésére, az erdélyi magyar megyék vezetőinek meghurcolására, a székely zászló használatáért és az erdélyi autonómiáért folyó küzdelemre, az egyházi vagyonok visszautalása körüli harcokra -, akkor talán rádöbben arra, hogy Ön történelmi tévedésben szenved.

Az a tétele, miszerint a „Romániában élő magyarok … lehetnének legalább annyira büszkék, mint a románok december elseje alkalmából. De … szemben Magyarországgal, a Romániában élő magyaroknak az elmúlt 26 évben egy nemzetközileg és hazailag is tisztelt román vezetésben volt részük…” enyhén szólva hazugság.

Az igaz, hogy a román vezetés is „elkötelezte magát a NATO és az EU mellett”, akárcsak Magyarország, azzal a különbséggel, hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta mások történelmi érzékenységét és felelősséget vállalt a határain kívül rekesztett nemzetrészekért, azok jogaiért.

Amíg a wilsoni elveket és a Gyulafehérváron vállalt ígéreteket nem tartják be Romániában, addig sem az er-délyi magyarságnak, sem a magyar diplomácia képviselőinek nincs mit ünnepelniük december 1-én!

Tisztelettel,
Kanadai Magyarok Országos Szövetsége

A teljes Bășescu-bejegyzés magyar változata:

Orbán Viktor barátocskám, mi nem akarunk Budapestre látogatni, ahogy azt megtettük a történelem utóbbi száz éve során a ti (értsd: magyarok – ford. megjegyz.) engedélyetek nélkül. De ne provokálj, mert nekünk is vannak határaink. Felbátorodván attól, hogy Orbán Viktort emberszámba vette Donald Trump, a magyar külügyminiszter, az erőtlen Peter Syijjarto (Szijjártó Péter – a fordító), a politikai szuka, aki a magyar szélsőségesség szoknyája alatt született, nem kér sem többet sem kevesebbet, a magyar diplomáciai személyzettől, minthogy sehol se vegyen részt a Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett eseményeken, mert, idézem: „a magyar népnek nincs mit ünnepelnie december elsején”. Egy egész hosszú listát tudok készíteni arról, hogy miért lehetnének legalább ugyanolyan büszkék a Romániában élő magyarok, mint a románok december elseje alkalmából. A leginkább elégedettséggel eltöltő tény az lehetne, hogy a magyarországi magyaroktól eltérően az utóbbi 26 év Romániájában élő magyaroknak olyan politikai vezetésből volt részük (értsd: a mindenkori bukaresti kormányok), amely nemzeti és nemzetközi szinten is tiszteletnek örvend, elkötelezett a NATO és az EU értékei mellett, értékek, amelyekről úgy tűnik, hogy Budapesten fakultatívvá és irrelevánssá váltak az utóbbi években. Látván a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter (az eredetiben ismét: Peter Syijjarto) precedens nélküli Romániát sértő lépését az egyetlen méltó válasz az lehet, ha azonnali hatállyal kiutasítjuk az országból Magyarország bukaresti nagykövetét, és hazarendeljük Románia budapesti nagykövetét. Másként Orbán Viktor kormányának ezen politikai kalandorai nem fogják megérteni, hogy az igazi Románia a Tiszáig tart. Isten őrizzen meg titeket attól, hogy ez eszünkbe jusson, ti budapesti politikai csaholók.

A teljes Bășescu-bejegyzés eredeti román változata:

Prietene Viktor Orban, noi nu vrem să vă vizităm la Budapesta, aşa cum am mai făcut-o în istoria ultimilor 100 de ani fără voia voastră. Dar nu ne provoca, pentru că avem şi noi limite. Încurajat de faptul că Donald Trump l-a băgat în seamă pe Viktor Orban, ministrul de externe maghiar, nevolnicul Peter Syijjarto, o panaramă politică născută sub pulpana extremismului maghiar, a cerut nici mai mult nici mai puţin decât ca personalul dimplomatic maghiar să nu participe nicăieri la ceremoniile ocazionate de ziua naţională a României pentru că, citez, “poporul maghiar nu are nimic de sărbătorit de 1 decembrie“.Pot să fac o lungă listă cu motivele pentru care maghiarii trăitori în România ar putea să fie cel puţin la fel de mândri ca românii cu ocazia zilei de 1 Decembrie. Dar cea mai importantă satisfacţie poate fi aceea că, spre deosebire de maghiarii din Ungaria, maghiarii din România au parte, în România ultimilor 26 de ani, de o conducere politică respectabilă la nivel naţional şi internaţional, ataşată valorilor NATO şi UE, valori care la Budapesta pare că au devenit facultative şi nerelevante în momentul ultimii ani. Având în vedere afrontul fără precedent adus de ministrul de externe maghiar Peter Syijjarto, României, singura soluţie demnă este expulzarea imediată a ambasadorului Ungariei de la Bucureşti şi rechemarea ambasadorului României de la Budapesta. Altfel aceşti aventurieri din guvernul lui Viktor Orban nu vor înţelege că România adevărată este până la Tisa. Să vă ferească Dumezeu să ne amintim de acest lucru, lătrăi politici budapestani. [huff.ro], [adevarul.ro]

„Élni szabadságban, vagy azért meghalni merészen…”
(Jókai Mór)

Kedves Honfitársaink!

Március 10. a Székely Szabadság Napja! Mi, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségének vezetősége és tagsága lélekben együtt vonulunk a valamikor székelyföldi főváros utcáin hömpölygő magyarokkal, fejet hajtva a kommunizmus áldozatainak emléke előtt épp úgy, mint az 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten kivégzett Bágyi Török János, Martonosi Gálfi Mihály és Nagyváradi Horváth Károly, valamint az április 19-én Sepsiszentgyörgyön kivégzett Bartalis István és Váradi József székely vértanúk emléke előtt. És tisztelettel gondolunk sokat szenvedett papjainkra, köztük áldott emlékű Márton Áronra és Mindszenty József bíborosra, akik Isten segítségével vívták emberfeletti harcukat, példát mutatva az utókornak bátorságból és hűségből, hogy a nemzeti kisebbségbe kényszerített magyarságnak emberhez méltó élete és szabadsága legyen. Ugyanakkor kegyelettel készülünk az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának a megünneplésére is, hiszen nemzeti történelmünk e dicsőséges fejezete nyitotta meg a kommunizmus összeomlása felé vezető utat.

Ma az összmagyarság számára a Székely Szabadság Napja nemcsak a közös emlékezés napja, hanem az összetartozásé is kell hogy legyen.

A Kanadai Magyarok Országos Szövetségének tagjai, függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence melyik sarkában ringatták bölcsőjüket, egységesen fejezik ki a nemzeti önrendelkezés, a Székelyföld területi autonómiája melletti kiállásukat.

Közösen hassunk oda, hogy a marosvásárhelyi, a hajdani Postaréten lévő emékoszlopon olvasható Jókai Mór-idézet – a „törvényes, szabad és független, nemzeti állás” -, azaz a Székelyföld területi autonómiája valósággá váljék! Hassunk oda, hogy a huszonegyedik századi Európa szívében ne legyen többé tilos az anyanyelv használata, ne váljék divattá a mesterségesen gerjesztett magyarellenes hangulat, végleg tűnjenek el a koncepciós perek, az etnikai megtorlások!Mert szülőföldet is, Európát is, világot is csak szabadon, békésen, demokratikus keretek között tud védeni, építeni minden ember! A törvényes, szabad és független nemzeti jogálláshoz mindenkinek joga van, ezért tegyük együtt Jókai Mór szavait a székely autonómia-küzdelem jelmondatává!

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A Maszol – Új Magyar Szó online oldalain 2015. január 21-én „Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (január 14-20.)” rovatban jelent meg Bálint-Pataki Józsefnek a legnagyobb magyar gondolataival indított, hosszú eszmefuttatása, miszerint „Kanadában ma is igaz Széchenyi mondása: „A magyar legnagyobb ellensége a magyar.”

Bálint-Pataki úr fogalmazványából azt olvassuk ki, hogy olyan témában mártogatta meg a tollát, amihez másodkézből, „néhány, e közösségből (mármint kanadai magyar) vétetett, nemzetben és nem pártkötődésben gondolkodó közösségi ember” információja juttatta.

Ez a megállapítás már egyből nem állja meg a helyét, hiszen akik véleményét Bálint-Pataki úr magáévá tette – Göllner András és Christopher Adam – egyrészt kivonják magukat a kanadai magyar szervezett közösségek életéből, másrészt pedig a Gyurcsány Ferenc által alapított Magyar Demokratikus Charta (egyébként 5 tagot feltüntető) kanadai fiókszervezetének szóvivőjeként határozzák meg magukat, s mint ilyen, egyértelműen kötődnek egy hazai pártpolitikai mozgalomhoz. Ezen – közösségi embereknek vagy függetlennek nehezen mondható – egyének véleménye alapján nullázta le a kanadai magyarságot és annak legnagyobb ernyőszervezetét, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségét, a KMOSZ-t Bálint-Pataki József.

Megkérdeznők, hogy Önök szerint mi a hitelessége az egésznek, ha Bálint-Pataki úr még nem járt közöttünk – legalábbis nem említi -, tehát nem ismerheti az itteni állapotokat, márpedig anélkül ilyen témában hogy is mer akárki tollat ragadni? Minek alapján jutott el olyan általánosításokra, hogy mi, kanadai magyarok „a 2010 utáni anyaországi tudatos és durva beavatkozás” eredményeként, „a Jobbikkal is kokettáló Fidesz” irányításával nemet mondtunk a véleményszabadságra, véglegesen szétromboltuk a magyar diaszpórát, mikor pedig tudott dolog, hogy „az egész Orbán-rezsimet a velejéig áthatja a korrupció, a miniszterelnök az uniós pénzekből való kibekkelésre játszik…”

Tiszelt Főszerkesztő Úr!

Nekünk, távolra szakadtaknak csak egyéni véleményünk lehet arról, hogy mennyire lehet szűkében a szólás- és véleményszabadságnak, valamint a demokráciának az otthoni világ, ha egy romániai magyar lapban, az orbáni Magyarország szomszédságában, megjelenhet egy ilyen kemény kijelentés. Ezt döntsék el Önök hazai berkekben – egymás között és a magyar kormánnyal.

Arról viszont határozott véleményünk van, hogy Kanadában szó nélkül hagyjuk-e vagy sem azokat a rágalmazásokat, amelyeket egy erdélyi lap jelentetett meg rólunk, akiket egyébként nem ismer. Ráadásul olyan egyének véleményére hagyatkozva, akik a kanadai magyar szervezetek életéből kivonják magukat, egyetlen közösségi eseményen vagy nemzeti ünnepen sem jelennek meg – azaz ők sem ismernek minket! Ennek ellenére örömmel rágalmazzák a 65 (hatvanöt!) kanadai magyar szervezet által alapított ernyőszervezetet, a KMOSZ-t és annak vezetőségét, név szerint az elnököt… és zúdul az átok a többi tisztségviselőre is. Akiket „e közösségből vétetett… néhány” zsigereiben gyűlöl. Hogy miért? Csak.

De hogy még Önök is! Ilyen mesterien, jól kiszámított, de övön aluli ütéssel így belénk vágjanak és éppen Erdélyből?!

A székely autonómiáért, az erdélyi ügyért való eddigi kiállásunk jogán tiltakozunk az ilyen „tényfeltáró” irományok ellen!

Felkérjük Izsák Balázs urat, az SZNT elnökét, hogy emeljen szót az újságnál e durva méltánytalanság ellen, mivel ő bizonyos mértékben hallott és tud rólunk, arról nem is beszélve, hogy a kanadai magyarság már évtizedek óta támogatja nemcsak a székelység, hanem az elcsatolt területeken élő magyarság követeléseit is. De hadd maradjunk a Székelyföldön: talán nem érdektelen megemlíteni azokat a pénzbeli adományokat, amelyeket dolgos, szorgalmas emberek adtak össze – elég, ha csak azt az éveken át befolyt, mintegy 96,000 dollárt említjük, ami Gazda Zoltán elismervényeivel is bizonyítható, és ami semmiképpen nem csupán egy kiemelt fontosságú haver ajándéka volt, hanem a kanadai magyar közösségé -, akárcsak Böjte Csaba előadókörútjához, Veress Sándor könyvkiadásának a költségeihez való jelentős anyagi hozzájárulás, vagy a kézdivásárhelyi plébánia támogatása, az árvízkárosultak javára szervezett gyűjtés. Akkor még nem is KMOSZ-tagságként, hanem csak nemzetben gondolkodó, otthoniakkal együtt érző magyarokként gyűjtögettünk és közben a világ elé tártuk a székelység problémáját.

De, ernyőszervezetté alakulva, a következő, történelmi jelentőségű eredményt is felmutathatjuk:

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSz) kezdeményezésére immár kanadai politikusok is megismerhették az erdélyi magyarságot érintő emberi jogi problémákat, valamint a Székely Autonómia ügyét. A kanadai parlament 2014 tavaszi ülésszakában ugyanis a három legnagyobb kanadai párt képviselői, névszerint Paul Dewar (NDP), David McGunity (Liberális Párt) és Gordon O’Connor (Konzervatív Párt) képviselők hivatalosan is benyújtották azt az indítványt, amelyben több, mint 700 kanadai magyar arra kéri a kanadai kormányt, hogy gyakoroljon nyomást Romániára az erdélyi magyarok emberi jogainak gyakorlati érvényesítéséért.

Ezzel párhuzamosan a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége országos jellegű, 11 kanadai várost érintő filmvetítést szervezett, amely során Petényi Katalin és Kabay Barna “Szigorúan ellenőrzött életek” c. dokumentumfilm-trilógiájának második része került levetítésre a helyi magyar központokban. A filmbemutatót négy helyszínen két hazai szakértő, az ausztriai Linzből érkezett Dr. Vencser László katolikus lelkipásztor – akit maga Márton Áron püspök szentelt pappá, – valamint Varga Gabriella újságíró, a budapesti Jakab Antal Keresztény Kör elnöke és a dokumentumfilm-trilógia sajtóreferense mutatott be.

A Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyre tervezett tömegmegmozdulást támogatva a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége március 7-én Ottawában felvonulást szervezett, amelyen a metsző téli hideg ellenére a tüntetők az emberi jogok kanadai emlékművétől a kanadai szövetségi parlamentig vonultak. Mindkét helyszínen Dr. Vencser László atya mondott imát, a Parlament előtt pedig felolvastuk a már benyújtott beadvány szövegét a Székely Nemzeti Tanács felhívása a világ közvéleményéhez címmel, valamint David Kilgour volt parlamenti képviselő és Paul Dewar képviselő üdvözlő sorait. A felvonuló tömegben ott volt a kanadai ukránok képviselője is, szolidartitást vállalva az erdélyi magyarság ügyével, aláírásával is támogatva a KMOSz beadványát. A tüntetésről az angol nyelvű média is megemlékezett. Mindezen tettek krónikája megtalálható a weboldalunkon (www.kmosz.ca), amelyet Bálint-Pataki József is könnyedén megtalálhatott volna.

Nincs viszont nyoma annak a világhálón (mi legalábbis nem talaláljuk), hogy a Bálint-Pataki József által felmagasztalt Göllner András és Christopher Adam bármit is tettek volna az erdélyi magyarságért. Vagy akár csak a kanadai magyar szervezetek fenntartásáért. Pedig elkelne az önkéntes munka… Ennek ellenére az Önök újságírója a pártpolitikai motivációtól hajtott “néhányat” magasztalja fel, míg az erdélyiekért oly sokat tevő kanadai magyar szervezeteket és az ezek legtöbbjét tömörítő ernyőszervezetet, a KMOSz-t ostorozza.

Tiszelt Főszerkesztő Úr!

Bálint-Pataki József írása nem más, mint a kanadai magyar diaszpóra legnagyobb, pártpolitikától mentes, aktív ernyőszervezetének, a KMOSZ-nak a szubjektív, frontális támadása. Ez az írás úgy hat a nemzeti összetartozás eszméjét valló, identitásunkhoz, nemzeti kultúránkhoz s az anyanyelvünkhöz ragaszkodó honfitársainkra, mint ama szégyenteljes december 5-i népszavazás!

Önök, erdélyi testvéreinknek hitt magyarok olyan ügyek melletti kiállásunkat csúfolták meg, amit eddig itt, a kanadai magyar szervezetekben mindenki létfontosságúnak hitt, de a Bálint-Pataki-féle szenzációkeltés megélhetési hecckampány szintjére süllyesztett.

Egyszer s mindenkorra kikérjük magunknak az otthonról ide és vissza manipulált nemzeti egység bomlasztását, a magyarság külföldi tekintélyének a bemocskolását.

Tisztelettel,

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége 16-tagú elnöksége

Kanada egyik véleményformáló napilapja, a torontói The Globe and Mail, 2014. december 14-én és 15-én két Magyarországról szóló cikket is megjelentetett, amelyek sajnos több pontatlan állítást, alaptalan következtetést tartalmaztak. A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége tényekkel alátámasztott olvasói levélben kérte ezek helyreigazítását. A The Globe and Mail főszerkesztőjének elküldött teljes levelet, valamint az ominózus cikkekre a linkeket az alábbi nyelvváltó gombbal érheti el.